Politika szamuzve

A teszt "sikeres" volt :(

Volt egy-ket politikai targyu hozzaszolasom itt. A kovetkezo eredmenyei voltak:

- lejarato akcio
- nyomozgatas a szemelyem utan
- fenyegeto levelek
- mely hallgatasok, az egyetemrol, es mashonnan
- a torvenyesseg hatarait surolo, azt at is lepo sertegetes es diszkriminacio
- egyeb furcsa dolgok

Nem csak a blogrol van szo, mas forumokon is publikaltam a velemenyemet, megkapta tolem a magaet az osszes hazai politikai tabor rendesen. Zsinoban voltam az osszes divatos *ista. De a legnagyobb bunos akkor voltam, amikor nem sikerult engem besorolni megnyugtatoan semmilyen izmusba.

Viszont csak az egyik tabor szurkoloi estek ilyen durvan nekem. Hogy melyik, azt fedje jotekony homaly, velemenyemet innentol megtartom magamnak. Kedves olvaso, ha ezt azonnal a sajat taborodra veszed, akkor ugyan gondolkodj mar el egy kicsit, hogy miert is reagaltal automatikusan igy.

Szabadsag van, mert szabadon megirhattam a gondolataimat. A fejekben viszont ott vannak meg a bilincsek. Az allam nem teheti rank a velemeny miatt, hat megtesszuk mi magunk, a szomszeddal, a munkatarssal, az elerheto vadidegennel. A diktaturaban mindig volt egy arnyek, ami a "lazado" utan nyult, de akkor meg lehetett nyugtatni magunkat azzal, hogy azok nem mi vagyunk, az az allam, az elnyomok.

Az arnyek most is itt van. Kimondok egy velemenyt valahol, es hirtelen eltunik egy lehetoseg. Hirtelen valaki nem valaszol. Hirtelen jon valami furcsa nehezseg, valami erthetetlen akadaly. Az arnyek utanam nyult. Az arnyek, ami mi magunk vagyunk :(

A diktaturaban legalabb felakasztottak az embert, ha az sokat mozgott. Lehetett hosse valni, martirra. A szabadsagban nem. A szabadsagban szep nyugodtan, kollektiven taposuk el magunkat, mi magunk. Pont, mint a diktaturaban, mert diktatura sincs nelkulunk, csak az jo es kenyelmes, a dolog kelletlen reszet ra lehet fogni a rendszerre. A szabadsagban viszont nincs ilyen, itt sajat magunknak kell fellvallalni a viselkedesunket. Hmm, ezert hat diktaturat hazudunk magunknak a szabadsagban is, es megint kerek a vilag, mi mar megint nem tehetunk semmirol.

Meg arra sincs esely, hogy martirra valsz. Ez a mi kis szabadsagunk jobban be tudja fogni az ember pofajat, mint a nepbirosag. Hat ez van, kedves holgyeim es uraim, ez az, amit valoban elkurtunk.