hétfő, október 29, 2007

Bűnöző leszek

Ma reggel sikeresen begyűjtöttem a repertoáromba egy 100 frankos parkolójegyet is. A pohár túlcsordult, anyádat, nem fizetek csakazértsem. Bosszú a jogsegélyegyezmény hiánya miatt otthon nem fizető külföldiekért.

Anyám autójára szól amúgy is a jegy, 5 év múlva elévül :) de ha tévedek, és mégis működik a jogsegély akármi, akkor majd lesz egy szép svájci meghívása. Nem rendőrök büntettek amúgy. Magáncég meg kapja be, nem veszek tőlük semmit, adataimhoz közük zéró.

kedd, október 16, 2007

Windows Live Messenger

Mivel a CERN-ben nem lehet Skype-t használni, aktiváltam a Messengert. Azt lehet. Ha mindenképpen üzenni akar valaki ilyen módon napközben, akkor az azonosítóm az email címem...

Rekviem/in memoriam/nekrológ az Polar pulzusóráért, a Muvo-ért és a külső USB merevlemezért

Vérző szívvel tudatom, hogy az október 5.-i tömegszerencsétlenségben kedvenc Polar pulzusórám, Creative Muvo mp3 lejátszóm és fontos adatokat hordozó külső merevlemezem szintén elhaláloztak, tragikus hirtelenséggel, ésatöbbi.

Pulzusóra még Svájcban látta meg a napvilágot, ide tért vissza elpusztulni. Neki sikerült az, ami az Alfának csak majdnem. Velem voltál több ezer kilométeren keresztül, búcsúzom tőled. Remélem, hogy tolvajod úgy pusztul el szívelégtelenségben egy elhagyott árok partján, hogy rajta leszel. Élt 8 évet. Egyszer sem kellett benne elemet cserélni.

Mp3 lejátszó Ouluban született, egy Hullut Paivat alkalmával, akciósan. Életének 2. évében szakította el tőlem tolvajának mocskos keze. Ő vezetett be a hangoskönyvek rejtelmeibe, állandóan velem volt. India, Amerika... mindenhol. Remélem, hogy valami különösen virulens virus gazdája vagyok, ami átkerül a fülhallgatóról a tolvaj fülébe, és lerohasztja a fejét, és mielőtt csillapthatatlan fájdalmak között meghal, fényképezni fogják fejének rútságát.

Külső merevlemez, te drága. Brémában születtél, minden fontos adatomat rád másoltam, hogy meglegyenek biztosan, ha a notebooknak valami baja történne. De egyszerre mentetek el, úgyhogy ezt a részt nem is folytatom, mert kitör rajtam a pánikroham. Remélem lesz annyi eszed, hogy zárlatot kapsz, felgyújtod tolvajod házát, ahol bennégnek majd a gyerekei, mert azok is biztosan lopnak már.

Átkot már nem is mondok.

Rekviem/in memoriam/nekrológ a Sony Readerért

Vérző szívvel tudatom, hogy kedvenc Sony Reader-em (ez azért fájt...) életének 10. hónapjában tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Galád gyilkosára (arra a szemét tolvajra, aki ellopta, a notebookkal együtt) örök átkom szálljon. Itt tényleg nincs mit mondani, pótolhatatlan voltál. Bár egyre gyakrabban kellett ám aksidat tölteni, szóval...

Most pedig átok, a Mester után szabadon:

Aki október 5-én este Versoix-ban feltörte az autót és kilopta belőle a táskámat, az még életében rohadjon meg, a gyereke is csak egy piti tolvaj legyen, mint ő, és irígyeljék az én gyerekeimet majd, mert az enyémek normális családban nőnek fel, és nem lesznek tolvajok, mint ők lettek, mert csak ezt látták otthon, és minden leszármazottuk egész életében érezzen valami megfoghatatlan bűntudatot, betegedjenek meg, és szülessenek torz utódaik, kiknek bőrtok alakú kezük, és szétnyitható fejük van, sajnálkozva állja körül őket a világ, míly szerencsétlen sorsúak is ők, mert ősatyjuk ellopta a Sony Reader-emet, de az ő ősatyjuk érjen meg magas kort (megrohadva persze) és magatehetetlen kínjában így kiáltson az ég felé: ó mit tettem, hogy vészt és sanyarúságot hoztam az én házam népére?!( angyalok kara: loptál bazeg!) Ó hogyan vezessem ki őket nyomorúságukból?!(arkangyalok arkkara: rákúrtál, így maradtok!) Ó, hogyan vezekeljek, hogy szánalmas életükben legalább egyszer megláthassák a fényt,olyanképpen, ahogyan Molnár Zsolt gyermekeinek és leszármazottainak ezt hétköznapi módjukban áll látni?! (nép: lófaszt!) Vagy legalább égne ki a magvuk, hogy újabb torz utódok ne születhessenek átkozott ivadékaimból! Ó, jaj, miért loptam el Molnár Zsolt Sony Reader-jét!

De ekkor nyíljon meg az ég, és aranyló printeren ereszkedjék le az égből Gutenbergyus, a mindenféle platformú könyvek istene, és köpködje tele az orrukat, majd szarjon a szívükbe...

Az ügyet lezártam, veszek másikat, mert van munkám és tudok dolgozni.

Rekviem/in memoriam/nekrológ az Amiloért

Vérző szívvel tudatom, hogy Fujitsu-Siemens Amilo notebook-om életének 3. évében tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Galád gyilkosára (arra a szemét tolvajra, aki ellopta) örök átkom szálljon. Nem üvölt már fülembe többe (a notebookhoz amúgy méltetlan!!) ventillátorod, nem kapcsolsz ki felforrósodva többé magadtól egy videofilm több órás kiszámolásának a vége előtt. Remélem új gazdád a pokolban értékelni fogja 5 percet bíró akkumulátorodat is, tetszeni fog neki itt-ott kissé törött burkolatod, ésatöbbi.

Most pedig átok, a Mester után szabadon:

Aki október 5-én este Versoix-ban feltörte az autót es kilopta belőle a táskámat, az még életében rohadjon meg, a gyereke is csak egy piti tolvaj legyen, mint ő, és irígyeljék az én gyerekeimet majd, mert az enyémek normális családban nőnek fel, és nem lesznek tolvajok, mint ők lettek, mert csak ezt látták otthon, és minden leszármazottuk egész életében érezzen valami megfoghatatlan bűntudatot, betegedjenek meg, és szülessenek torz utódaik, kiknek LCD kezük, és ventillátorfejük van, sajnálkozva állja körül őket a világ, míly szerencsétlen sorsúak is ők, mert ősatyjuk ellopta a notebook-omat, de az ő ősatyjuk érjen meg magas kort (megrohadva persze) és magatehetetlen kínjában így kiáltson az ég felé: ó mit tettem, hogy vészt és sanyarúságot hoztam az én házam népére?!( angyalok kara: loptál bazeg!) Ó hogyan vezessem ki őket nyomorúságukból?!(arkangyalok arkkara: rákúrtál, így maradtok!) Ó, hogyan vezekeljek, hogy szánalmas életükben legalább egyszer megláthassák a fényt,olyanképpen, ahogyan Molnár Zsolt gyermekeinek és leszármazottainak ezt hétköznapi módjukban áll látni?! (nép: lófaszt!) Vagy legalább égne ki a magvuk, hogy újabb torz utódok ne születhessenek átkozott ivadékaimból! Ó, jaj, miért loptam el Molnár Zsolt notebook-ját!

De ekkor nyíljon meg az ég, és aranyló dokkolóállomáson ereszkedjék le az égből Notbukyus, a hordozható számítógépek istene, és köpködje tele az orrukat, majd szarjon a szívükbe...

Az ügyet lezártam, veszek másikat, mert van munkám és tudok dolgozni.

(talan meg nem...) rekviem/in memoriam/nekrológ az Alfaert

Kedves Alfa Romeom, eletenek hetedik eveben sulyos szivinfarktust szenvedett. Sajnos szive (motorja) mar nem mentheto meg, igy ha rovidesen nem jut uj szivhez (motorhoz), akkor kenytelen leszek verzo szivvel (motorral) elengedni az autok Mennyorszagaba, ahol tukorsima aszfalt minden, a Mercedes egyutt tankol a Suzukival, es ahol a fektarcsak soha sem kopnak el. Szoval ez remelem meg nem nekrolog, de hat ezek utan sajnos nincs sok neki hatra, meg uj szivvel (motorral) sem.

Tehat aki tudna megfelelo donort, az jelentkezzen nalam. Az 1.8-as, 2000-es Twin Spark motorokat nem veti ki az immunrendszere. Remeljuk a legjobbakat, ugyanis Alfa meg megsugta, hogy mindenkeppen latni akarja azt a foldet, ahol napvilagra (eloszor forgalomba) kerult!

szerda, október 03, 2007

Megint CERN

Nem is ragozom tovabb, aki ismer, az tudja, mit jelent ez nekem, 5 es fel eves varakozas es potcselekvesnek erzett munkak utan. Bar a Morgannel mintha lettek volna jelei annak, hogy eleg volt ebbol a genfes acsingozasbol, az vegre jo hely volt, elveztem a munkat ott. De ha jo eri az embert, akkor miert ne erje egybol ketto, hogy aztan lelkiismeretfurdalasa legyen, amikor valaszt :)

Hetfo hajnal 5-re erkeztem, mert kenytelen voltam egyet aludni egy parkoloban Bern kozeleben, ugyanis eppen lemenni keszultem az utrol. Elotte volt egy osszessegeben 4 oras, 10 szakaszra osztott kimerito dugosorozat Nemetorszagban, na oda sem megyek autoval het vegen tobbet. Ezert tehat a "tiszteletemre osszegyult fogadobizottsag" (jol esett amugy, uzenem a bizottsagi tagoknak) nelkulem erezte jol magat, tobbek kozott enyhen borgozos beszelgetessel telt az este minden okossagrol, egy csipetnyi zsidozassal fuszerezve, mert ahol 5-nel tobb magyar van, ez a tema elkerulhetetlenul feljon. A hazigazdaban pedig van 25% zsido, tehat markans ellenvelemenyek fogalmazodtak meg ez ugyben.

Na, ennyit a zsidozasrol. Elso nap a CERN-ben, hullafaradtan reggel. Termeszetesen mar az elso nap elkestem, de szerencsere a recepcion elcsesztek, es a fellow szobaba kuldtek. Igy egybol rajuk kentem a kesest, felhaborodva. Amugy ma is lekestem az elso reggeli ertekezletemet, szoval a bemutatkozasom eddig tokeletes.

Mikozben vezettem hetfon a CERN fele, vartam az euforiat. Soxor elkepzeltem ezt a pillanatot, igy is, meg ugy is - aztan semmi. Valami felelmetes sebesseggel zudult vissza belem a rutin. Mintha mult penteken mentem volna oda utoljara.

Az intezetben semmi sem valtozott. Ugyanazok az arcok bamulnak vissza ram, ugyanazt csinaljak, minden ugyanott van. A Restaurant 2-ben a Pizza Napolitane sozott heringje ugyanolyan sozott (ennek koszonhetek legalabb plusz 5 kilot). Viszont a kaveautomatat lecsereltek. Az a kaveautomata az isteni cappuccionojaval volt a felelos a koffeinfuggosegert. Szoval minden ugyanaz. Meg azzal a nagy borasz szlovakkal is osszefutottam, aki megismertetett az 1 puttonyos tokaji aszu gyonyoreivel, valamint a tokaji borvidek Magyarorszaghoz tartozasanak ideiglenes voltaval.

Vegre tehat megint olyan dolgokrol beszelhetek az emberekkel munka viszonylatban, amirol ti csak olvashattok :) - pl. a GEO Magazin aktualis szamaban.