Mi változott az EU csatlakozás óta?

Jelentem, történt változás Franciaországban. Míg 8 éve gond nélkül nyitottam ott bankszámlát, most ez komoly problémákba ütközött. Kezdjük ott, hogy, ahhoz, hogy lakást bérelhessek kell egy bankszámla. Bankszámlát azonban csak úgy nyithatok, ha van lakásom. Ebből az ördögi körből az ingatlanügynök engedékenysége a kiút, szóval nosza nyissunk bankszámlát a Credit Agricole-nál, amely az ország egyik legnagyobb (és az adott helyen szinte egyetlen) bankja. A CERN-hez legközelebbi fiókjuk elég nagy, szóval feltételezem, láttak már külföldit, neadjisten magyart az elmúlt 3 és fél évben. Hát ebben hamar elkezdtem kételkedni.

Rövidre fogva, az alkalmazott, akihez kerültem, közölte, hogy adjank neki egy olyan papírt, ami "titre de sejour" nevre hallgat. Ez valami tartózkodási engedély féle. Ez nekem két okból nem kell: egyrészt, mert magyarként EU polgár vagyok, másrészt meg a CERN nemzetközi szervezet. De ha a banknak kell hát kell, így átzavartak a szomszéd prefektúrára, hogy hozzak nekik olyat. Átballagok, ott rövid úton elhajtottak, mert magyarnak nem kell ilyen papír, és nem is adnak ezért. Ha nem tetszik a banknak, hívják fel a nagyonnagy prefektúrát egy sokkal nagyobb városban.

Visszahaladtam a bankba, előadtam az esetet. Alkalmazott telefont ragad, kapcsolták ide, küldték oda, míg végül egy okos füléhez került a hangja, aki megerősítette az én verziómat. Hmm. Rám néz kétségbeesetten:

- De hát itt van, ide van írva, hogy kell ilyen papír.
- De ilyen papír nem létezik...
- De akkor is kell, mert ide van írva...

Aztán valahogy kikerült a végtelen ciklusból, fogta a paksamétáját, és elrobogott a főnökéhez. Vagy 20 percig támasztottam a plexi pultot, a mögöttem növekvő sor egyenes arányban sokasodó rosszindulatú pillantásainak kereszttüzében. Ekkor jött valaki, és bevezetett egy helyre, ahova le lehet ülni, mert "ez eltart egy darabig". Onnan pont beláttam egy irodába, 3 ember ült körül egy konferenciatelefont, és az esetemet tárgyalták. Az első alkalmaztott kikacsintott: már 10-en vannak a konferenciában... üldögéltem még egy darabig, aztán Alkalmazott#1 kijött, hogy inkább menjek el, adjam meg a telefonszámomat, majd hívnak, mert ebben a szörnyű jogi helyzetben csakis a bank nagyfőnöke dönthet.

Ok, visszamentem a CERN-be, a nagyfőnök úgy látszik rövid úton felvette Magyarországot is az EU-ba, mert fél óra múlva jött a telefon, hogy kocogjak vissza, nem kell a papír, nyitják a számlát.

Ami röpke másfél óra alatt majdnem teljes egészében meg is történt, de még lesz egy telefonos beszélgetés és egy személyes találkozó, mert hát nem hordom magammal a teljes élettörténetemet hivatalos papírokon.

Ami durva: nem hiszem el, hogy az elmúlt 3 és fél évben senki sem próbált ott számlát nyitni Kelet-Európából, vagy Magyarországról. Velük mi történhetett, melyik eldugott elmegyógyintézetben keressük őket?

A következő részben arról értekezek, hogy akartam 2 napja "könnyen és gyorsan" telefonvonalat rendelni az Interneten a France Telecomtól. Még mindig nincs amúgy telefonvonalam...

Bűnöző leszek

Ma reggel sikeresen begyűjtöttem a repertoáromba egy 100 frankos parkolójegyet is. A pohár túlcsordult, anyádat, nem fizetek csakazértsem. Bosszú a jogsegélyegyezmény hiánya miatt otthon nem fizető külföldiekért.

Anyám autójára szól amúgy is a jegy, 5 év múlva elévül :) de ha tévedek, és mégis működik a jogsegély akármi, akkor majd lesz egy szép svájci meghívása. Nem rendőrök büntettek amúgy. Magáncég meg kapja be, nem veszek tőlük semmit, adataimhoz közük zéró.

Windows Live Messenger

Mivel a CERN-ben nem lehet Skype-t használni, aktiváltam a Messengert. Azt lehet. Ha mindenképpen üzenni akar valaki ilyen módon napközben, akkor az azonosítóm az email címem...

Rekviem/in memoriam/nekrológ az Polar pulzusóráért, a Muvo-ért és a külső USB merevlemezért

Vérző szívvel tudatom, hogy az október 5.-i tömegszerencsétlenségben kedvenc Polar pulzusórám, Creative Muvo mp3 lejátszóm és fontos adatokat hordozó külső merevlemezem szintén elhaláloztak, tragikus hirtelenséggel, ésatöbbi.

Pulzusóra még Svájcban látta meg a napvilágot, ide tért vissza elpusztulni. Neki sikerült az, ami az Alfának csak majdnem. Velem voltál több ezer kilométeren keresztül, búcsúzom tőled. Remélem, hogy tolvajod úgy pusztul el szívelégtelenségben egy elhagyott árok partján, hogy rajta leszel. Élt 8 évet. Egyszer sem kellett benne elemet cserélni.

Mp3 lejátszó Ouluban született, egy Hullut Paivat alkalmával, akciósan. Életének 2. évében szakította el tőlem tolvajának mocskos keze. Ő vezetett be a hangoskönyvek rejtelmeibe, állandóan velem volt. India, Amerika... mindenhol. Remélem, hogy valami különösen virulens virus gazdája vagyok, ami átkerül a fülhallgatóról a tolvaj fülébe, és lerohasztja a fejét, és mielőtt csillapthatatlan fájdalmak között meghal, fényképezni fogják fejének rútságát.

Külső merevlemez, te drága. Brémában születtél, minden fontos adatomat rád másoltam, hogy meglegyenek biztosan, ha a notebooknak valami baja történne. De egyszerre mentetek el, úgyhogy ezt a részt nem is folytatom, mert kitör rajtam a pánikroham. Remélem lesz annyi eszed, hogy zárlatot kapsz, felgyújtod tolvajod házát, ahol bennégnek majd a gyerekei, mert azok is biztosan lopnak már.

Átkot már nem is mondok.

Rekviem/in memoriam/nekrológ a Sony Readerért

Vérző szívvel tudatom, hogy kedvenc Sony Reader-em (ez azért fájt...) életének 10. hónapjában tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Galád gyilkosára (arra a szemét tolvajra, aki ellopta, a notebookkal együtt) örök átkom szálljon. Itt tényleg nincs mit mondani, pótolhatatlan voltál. Bár egyre gyakrabban kellett ám aksidat tölteni, szóval...

Most pedig átok, a Mester után szabadon:

Aki október 5-én este Versoix-ban feltörte az autót és kilopta belőle a táskámat, az még életében rohadjon meg, a gyereke is csak egy piti tolvaj legyen, mint ő, és irígyeljék az én gyerekeimet majd, mert az enyémek normális családban nőnek fel, és nem lesznek tolvajok, mint ők lettek, mert csak ezt látták otthon, és minden leszármazottuk egész életében érezzen valami megfoghatatlan bűntudatot, betegedjenek meg, és szülessenek torz utódaik, kiknek bőrtok alakú kezük, és szétnyitható fejük van, sajnálkozva állja körül őket a világ, míly szerencsétlen sorsúak is ők, mert ősatyjuk ellopta a Sony Reader-emet, de az ő ősatyjuk érjen meg magas kort (megrohadva persze) és magatehetetlen kínjában így kiáltson az ég felé: ó mit tettem, hogy vészt és sanyarúságot hoztam az én házam népére?!( angyalok kara: loptál bazeg!) Ó hogyan vezessem ki őket nyomorúságukból?!(arkangyalok arkkara: rákúrtál, így maradtok!) Ó, hogyan vezekeljek, hogy szánalmas életükben legalább egyszer megláthassák a fényt,olyanképpen, ahogyan Molnár Zsolt gyermekeinek és leszármazottainak ezt hétköznapi módjukban áll látni?! (nép: lófaszt!) Vagy legalább égne ki a magvuk, hogy újabb torz utódok ne születhessenek átkozott ivadékaimból! Ó, jaj, miért loptam el Molnár Zsolt Sony Reader-jét!

De ekkor nyíljon meg az ég, és aranyló printeren ereszkedjék le az égből Gutenbergyus, a mindenféle platformú könyvek istene, és köpködje tele az orrukat, majd szarjon a szívükbe...

Az ügyet lezártam, veszek másikat, mert van munkám és tudok dolgozni.

Rekviem/in memoriam/nekrológ az Amiloért

Vérző szívvel tudatom, hogy Fujitsu-Siemens Amilo notebook-om életének 3. évében tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Galád gyilkosára (arra a szemét tolvajra, aki ellopta) örök átkom szálljon. Nem üvölt már fülembe többe (a notebookhoz amúgy méltetlan!!) ventillátorod, nem kapcsolsz ki felforrósodva többé magadtól egy videofilm több órás kiszámolásának a vége előtt. Remélem új gazdád a pokolban értékelni fogja 5 percet bíró akkumulátorodat is, tetszeni fog neki itt-ott kissé törött burkolatod, ésatöbbi.

Most pedig átok, a Mester után szabadon:

Aki október 5-én este Versoix-ban feltörte az autót es kilopta belőle a táskámat, az még életében rohadjon meg, a gyereke is csak egy piti tolvaj legyen, mint ő, és irígyeljék az én gyerekeimet majd, mert az enyémek normális családban nőnek fel, és nem lesznek tolvajok, mint ők lettek, mert csak ezt látták otthon, és minden leszármazottuk egész életében érezzen valami megfoghatatlan bűntudatot, betegedjenek meg, és szülessenek torz utódaik, kiknek LCD kezük, és ventillátorfejük van, sajnálkozva állja körül őket a világ, míly szerencsétlen sorsúak is ők, mert ősatyjuk ellopta a notebook-omat, de az ő ősatyjuk érjen meg magas kort (megrohadva persze) és magatehetetlen kínjában így kiáltson az ég felé: ó mit tettem, hogy vészt és sanyarúságot hoztam az én házam népére?!( angyalok kara: loptál bazeg!) Ó hogyan vezessem ki őket nyomorúságukból?!(arkangyalok arkkara: rákúrtál, így maradtok!) Ó, hogyan vezekeljek, hogy szánalmas életükben legalább egyszer megláthassák a fényt,olyanképpen, ahogyan Molnár Zsolt gyermekeinek és leszármazottainak ezt hétköznapi módjukban áll látni?! (nép: lófaszt!) Vagy legalább égne ki a magvuk, hogy újabb torz utódok ne születhessenek átkozott ivadékaimból! Ó, jaj, miért loptam el Molnár Zsolt notebook-ját!

De ekkor nyíljon meg az ég, és aranyló dokkolóállomáson ereszkedjék le az égből Notbukyus, a hordozható számítógépek istene, és köpködje tele az orrukat, majd szarjon a szívükbe...

Az ügyet lezártam, veszek másikat, mert van munkám és tudok dolgozni.

(talan meg nem...) rekviem/in memoriam/nekrológ az Alfaert

Kedves Alfa Romeom, eletenek hetedik eveben sulyos szivinfarktust szenvedett. Sajnos szive (motorja) mar nem mentheto meg, igy ha rovidesen nem jut uj szivhez (motorhoz), akkor kenytelen leszek verzo szivvel (motorral) elengedni az autok Mennyorszagaba, ahol tukorsima aszfalt minden, a Mercedes egyutt tankol a Suzukival, es ahol a fektarcsak soha sem kopnak el. Szoval ez remelem meg nem nekrolog, de hat ezek utan sajnos nincs sok neki hatra, meg uj szivvel (motorral) sem.

Tehat aki tudna megfelelo donort, az jelentkezzen nalam. Az 1.8-as, 2000-es Twin Spark motorokat nem veti ki az immunrendszere. Remeljuk a legjobbakat, ugyanis Alfa meg megsugta, hogy mindenkeppen latni akarja azt a foldet, ahol napvilagra (eloszor forgalomba) kerult!

Megint CERN

Nem is ragozom tovabb, aki ismer, az tudja, mit jelent ez nekem, 5 es fel eves varakozas es potcselekvesnek erzett munkak utan. Bar a Morgannel mintha lettek volna jelei annak, hogy eleg volt ebbol a genfes acsingozasbol, az vegre jo hely volt, elveztem a munkat ott. De ha jo eri az embert, akkor miert ne erje egybol ketto, hogy aztan lelkiismeretfurdalasa legyen, amikor valaszt :)

Hetfo hajnal 5-re erkeztem, mert kenytelen voltam egyet aludni egy parkoloban Bern kozeleben, ugyanis eppen lemenni keszultem az utrol. Elotte volt egy osszessegeben 4 oras, 10 szakaszra osztott kimerito dugosorozat Nemetorszagban, na oda sem megyek autoval het vegen tobbet. Ezert tehat a "tiszteletemre osszegyult fogadobizottsag" (jol esett amugy, uzenem a bizottsagi tagoknak) nelkulem erezte jol magat, tobbek kozott enyhen borgozos beszelgetessel telt az este minden okossagrol, egy csipetnyi zsidozassal fuszerezve, mert ahol 5-nel tobb magyar van, ez a tema elkerulhetetlenul feljon. A hazigazdaban pedig van 25% zsido, tehat markans ellenvelemenyek fogalmazodtak meg ez ugyben.

Na, ennyit a zsidozasrol. Elso nap a CERN-ben, hullafaradtan reggel. Termeszetesen mar az elso nap elkestem, de szerencsere a recepcion elcsesztek, es a fellow szobaba kuldtek. Igy egybol rajuk kentem a kesest, felhaborodva. Amugy ma is lekestem az elso reggeli ertekezletemet, szoval a bemutatkozasom eddig tokeletes.

Mikozben vezettem hetfon a CERN fele, vartam az euforiat. Soxor elkepzeltem ezt a pillanatot, igy is, meg ugy is - aztan semmi. Valami felelmetes sebesseggel zudult vissza belem a rutin. Mintha mult penteken mentem volna oda utoljara.

Az intezetben semmi sem valtozott. Ugyanazok az arcok bamulnak vissza ram, ugyanazt csinaljak, minden ugyanott van. A Restaurant 2-ben a Pizza Napolitane sozott heringje ugyanolyan sozott (ennek koszonhetek legalabb plusz 5 kilot). Viszont a kaveautomatat lecsereltek. Az a kaveautomata az isteni cappuccionojaval volt a felelos a koffeinfuggosegert. Szoval minden ugyanaz. Meg azzal a nagy borasz szlovakkal is osszefutottam, aki megismertetett az 1 puttonyos tokaji aszu gyonyoreivel, valamint a tokaji borvidek Magyarorszaghoz tartozasanak ideiglenes voltaval.

Vegre tehat megint olyan dolgokrol beszelhetek az emberekkel munka viszonylatban, amirol ti csak olvashattok :) - pl. a GEO Magazin aktualis szamaban.

A robot keze is remeg...

2007 augusztusi IPM, "Jó artista lenne-e egy robot?" c. cikk. Arról a kérdésről szól, hogy egy számítógép lehetne-e jobb egyensúlyozóművész az embernél. Az a konklúzió, hogy nem is olyan biztos az igen. Ugyanis a digitális techhnika jellemzői (mintavételezés, késés, kerekítés) miatt ún. "mikrokáosz" alakul ki - azaz a robotartista keze is időnként megremeg... Hmm, mindenesetre a dolog érdekes. Meg a vegső konklúzió is, melynek levonása legyen házi feladat.

Egy szeptemberi nap

8 éve történt, egy szeptemberi napon. Talán éppen ma 8 éve?

Városmajor utca, CCC iroda. Finnország után voltam pár hónappal, dolgoztam, mint minden nap. Jó társaság, elég jó hangulat. Aztán csörgött a telefon. A szám +4122767-el kezdődött. Dino volt az, és megkérdezte, hogy érdekel-e a CERN fellowship, amire több, mint egy éve jelentkeztem. Mi az hogy, nagyon is, igent mondtam. És november elsején életem legizgalmasabb időszaka kezdődött el Genfben.

Ma, egy szeptemberi napon, este, Lurdy ház, Morgan Stanley iroda. Finnország után pár hónappal, dolgoztam, mint minden nap. Jó társaság, elég jó hangulat. Aztán csörgött a telefon. A szám +4122767-el kezdődött...

Rekviem/in memoriam/nekrológ a Mikróért

Sajnos rossz hírt kell közölnöm. Ma kora délután, kb. 1 órakor Mikrohullámú Sütő, vagy ahogy minden barátja ismerte, Mikró, tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Nem szenvedett, halála gyors volt és látványos.

Barátom, társam 8 éve a konyhában, Mikró! Előttem van a kép, midőn egy ködös, hidegre fordult decemberi délután megszülettél számomra a meyrin-i Media Markt földszintjén, akciósan. Büszkén, nyíltan vittelek át a svájci-francia határon, ugyanis már akkor megnyilvánuló szerénységed miatt, 90 frankos áraddal, bőven a 100 frankos vámmentes határ alatt voltál. Azt a szerény konyhát egyből belaktad, nem berzenkedtél, hogy egy öreg hűtő tetején kell eltöltened legszebb, ifjú éveidet. Követtél Pestre, Ouluba, Helsinkibe, és visszajöttél velem Pestre, hogy itt érjen a vég. Még felmelegítetted azt a székely káposztát, de a pattogatott kukorica, az sok lett drága szívednek. Most már a mikrók mennyországában vagy, ahol tudom, hogy válogatott osztrigákat és luxus leveseket melegítesz, és végre boldog vagy. Ugye nem haragszol, hogy túláradó érzelmeim miatt nem tudlak holnap elkísérni a szeméttelepre vezető utolsó utadra, de lélekben veled vagyok a földszinti zöld kuka nyugalmában, és veled van utódod, LG Mikró, akire remélem szeretetteljes áldásodat adod, és megérted, amiért halálod után 4 órával már el is foglalta a helyedet, és befejezte a félbe hagyott kukoricát. Ő is a Media Markt-ból van, remélem értékeled a gesztust. Nyugodj békében, barátom! Petra is megdöbbenésének adott hangot, holnap a te tiszteletedre fogja megmelegíteni az ebédjét.

Az örök elektromos világosság fényeskedjen magnetron lelkednek! Mától egyel kevesebb svájci adapter van az elosztóban, immár csak Kenyérpirító és Kávéfőzó maradt korosztályodból. Gyászuk őszinte.

Telefonszam valtozas

A finn szamom innentol nem mukodik. A magyar fog nemsokara, az a regi westeles. Aki tudja, annak jo, aki nem, az kerdezzen emailben. Skype-on. IWIW-en. Linkedin-en.

Bye, bye Finland!

Akkor ennyi, 3 ev 1 honap utan vissza a kontinensre (es a civilizacioba ;) :D ).

Arra gondoltam, hogy irok egy hosszabb elemzest a dolgokrol, de amikor megprobaltam, egyszeruen semmi sem jutott eszembe... De tenyleg!

Szoval innen kezdodik a csak a szepre emlekezes, es bizonyos... khm... furcsasagok... ;) kuriozumkent emlegetese. Amik vegul is tok erdekes tapasztalatok voltak, legalabbis most, hogy mar nem elem at oket, illik igy latni. Oh, azok az oulu-i buzfelhok a papirgyarbol! Azok a nyalfoltok az utcan! Hmm, a finom radarok, es a finn kozlekedesi birsagolasi rendszer! A ferfi WC-ben sorban allo csajok! Azok a holtreszeg otvenes matronak! Ahhh, a kave (Prezidentti...)!. Nem is beszelve az otletes versenyekrol, ugymint gumicsizmadobalas, felesegcipelo verseny, leggitar vilagbajnoksag (ahol VIP vendeg voltam...). Mindig kellemes erzes fog el majd, amikor a finn interperszonalis kapcsolatokra gondolok, es a bucsu melegsegere! Stb.

Na igen, bucsu. Igazandibol senki sem jott oda hozzam, hogy "Zsolt, fuck your mother and bye". Vagy valami. Itt hetfon kutyavilag lesz. Leveleket fogok kapni munkaval kapcsolatban a szomszed irodabol, amit nem fogok megvalaszolni, sot automata valaszt sem kapcsolok be. Kivancsi vagyok, mikor realizaljak, hogy eltuntem.

Es vegul, a velemenyemet osszefoglalo plakat. Tegnap fenykepeztem, ez lesz a tegnapi nap fotoja. Bucsuzoul ime:

Retró - a hordozható diszkó

Ujabban megszaporodtak a retros dolgok. Szoval, retrosorozatunk kovetkezo reszet az MK 27 hordozhato disco-janak szenteljuk.



A reklamja is naggyon kemeny...



A bejegyzes amugy a kovetkezo link alapjan keszult: Földiek - Hordozható Diszkó

TV retro

Retrosorozatunk kovetkezo epizodja: a rajz es gyerekfilmek.

retro-80.pps

Amiről írni akartam...

...de nem jött össze az elmúlt hetek ilyen-olyan dolgai miatt (amiről szintén írni akartam):

Spanyol szobrokról a Bulevardi-n:


Várról Savolinna-ban:


















A Linnanmaki vidámparkról:


















Hanko villáiról...


















...és tengerpartjáról:



Az Eurovíziós Dalfesztiválról:



A Vappuról:


















...és hát Rúzsa Magdiról:

















Szóval ezek azok a dolgok, amikről már nem fogok írni.

A halálkapcsolók rövid története

Pesten jarvan, gyerekkori nosztalgiatol hajtva, megvettem a Metagalaktika 9.5 szamat. Raakadtam benne egy zsenialis "novellara", David Eagleman: A halálkapcsolók rövid története. A szoveget nem talaltam meg magyarul a weben, nem masolom ide be, mert akkor jol feljelent valaki :), de angolul itt talalhato (a tavaly oktoberi Nature-ben jelent meg). Az iro amugy tudos, idegrendszerrel kapcsolatos kutatasokat vegez (lasd a weblapja).

Mindjart mondom, hogy mirol van szo, de elotte egy Index techblog post, ami arnyalja a kepet, vegul is a ketto egyuttes hatasa miatt irom ezt a bejegyzest itt: Online játékban él tovább az agydaganatos kisfiú.

Mirol is van szo, tehat a halalkapcsolo az egy olyan dolog, amit bizonyos idokozonkent meg kell "nyomni" (lasd Lost + a szamok beirasa), hogy a rendszer tudja, hogy eletben vagy. Ha nem nyomod meg, akkor a rendszer halottnak tekint, es elore beprogramozott uzeneteket kuld szet, pl. "szia X, attol tartok meghaltam, igy most mar elmondhatom, hogy egesz eletemben mekkora rohadt kocsognek tartottalak". Elkuldheted a csaladnak a jelszavaidat fontos dolgokhoz, PIN kodot a bankkartyahoz, stb. Az iromany aztan tovabb viszi a dolgot, az elore programozott uzenetekre elore programozott valaszokat vizional, majd a vege az, hogy az emberiseg szep csendben kihal, de az uzenetek, es a valaszok tovabb aramlanak - nelkulunk...

Az elso gondolata az embernek az, hogy ez mekkora biznisz, ha vannak, akik par hold foldet vesznek a Holdon (remelem erzed a mondat koltoiseget, hold foldet a Holdon, eeerteeed...), akkor azok be fognak fizetni a halalkapcsolora is. Annyira jo az otlet, hogy mar meg is valosult, megpedig itt: www.deathswitch.com. Akik csinaltak, azok meglepo modon maguk Eagleman-ek.

Persze ebbol azert morbid dolgok is kisulhetnek, pl. csak egyszer felejtsd el a gombot megnyomni... eleg nehez lesz megmagyarazni. Mindegy, az elore programozott automatizalt uzenetekben azert van am potencial...

Es ezzel had futtassam vegig a sajat gondolatmenetet, mert miert is nem azert ir az ember blogot, hogy az agyat kiforditva iderazzon belole 1-2 nagyjabol sajat gondolatot. Tehat, az ember meghal, par ezer eve max annyi marad utana, hogy a nevet felirjak egy karora, amit beszurtak a foldbe. Ez eleg statikus megoldas. Masok kobe vesve kaptak ugyanezt (tudod, mint a sajat domain vs. valami aprocska honlapocska az extra.hu-n). Valakiknek a tetteit feljegyezte az utokor, mostanaban fenykep, hangfelvetel, video is marad utanunk. De ez meg igy is eleg statikus, es nincs meg az az erzes, hogy az elhunyt "velunk el". Hat a halalkapcsolo meghozza ezt. Emailt kuldhetunk a halott cimere, es az valaszol a halott stilusaban, okosan. Peldaul. Es ez utobbira is lesz egy linkem, szinten egy Metagalaktika cikkbol, de azt a kov. postban potolom, ugyanis most nincs nalam a konyv. Azt is megirom, hogy miert, ez is egy tok erdekes tema!

Vegul, a halhatatlansag kerdeset eddig a regenyek az adott ember szemszogebol kozelitettek meg, a tudat es az emlekek tuleleset, feltamasztasat forsziroztak. Viszont sokkal konnyebb lehet talan elerni a halhatatlansagot a vilag szemszogebol. Valaki lecsereli lassan az osszes kolcsonhatasat a vilaggal halalkapcsolokra, automatikus uzenetekre - vajon mikor "halna meg" a vilag szamara, mikor vennek ezt eszre? Ez erdekes tema, talan irnom kellene belole valamit...

Csipetnyi vallásfricska

A munka munkásmozgalmi eredetű ünnepének előestéjén itt van 2 cikk:

Légy ostoba!

Mese pappal

Ugyanis fontos egy kis ellensúly, mielőtt ez itt lent megérkezik:

2009 ősz/tél: ájtatosság, puritanizmus

Utbaigazitas, GPS, gyotrelem

Van ugye az, amikor menni akarunk valakihez, akinel meg nem voltunk. Ilyenkor, valami erthetetlen dolog miatt, az emberek nem aruljak el a legkezenfekvobb dolgot: a cimet. Hanem igy kezdik: "roppant egyszeru, a kovetkezo modon tudsz ide jutni...". Ez a GPS es a navigatorok koraban eleg nagy neveletlenseg: mondd a cimet, beirom, nem tevedek el. Gyakran rimankodni kell: ne, ne azt mondd, hogy a piros tuzfal utan 55 meterrel jobbra, hanem a cimet mondd, pliiiz!

Aztan ma egy potencialis vendeg megkerdezte tolem, hol lakok. El is kezdtem neki magyarazni: roppant egyszeru, a kovetkezo modon tudsz oda jutni... Amikor mar lassan, es erthetoen tagolta, sokadszor: "a cimet mondd", akkor kaptam a fejemhez. Hogy en is.

Erdekes kutatasi tema lehetne: mi az a kenyszer, ami miatt az emberek komplett utitervet adnak elo, amikor a cimuket kerdik.

Last.fm

Erre regisztraltam mar valamiert tavaly, de csak most kezdtem el hasznalni. Megeri megemliteni...

Szoval, az ember dolgozik, es en ki nem allhatom, ha nema csend van az irodamban. Hallgassunk hat zenet. A klasszikus modszer az, ha az ember bevisz 1-2 mp3-at vagy CD-t, de az tudja a fene, kenyelmetlen. Szorszalhasogatok meg jogi problemakat is felvethetnek, mert hat az mp3-ak ugye altalaban lopottak (eeen?? en ilyet soha sem csinalnak...), es ceges gepen tarolni oket az egyet jelent a munkavallalokat vedo szocialis vivmanyok azonnali hatalyon kivul helyezesevel (a cegek tudjak, hogy mi van a gepeden, es egy lopott mp3-al elkovetett sulyos buncselekmeny indok lehet a vegkielegites nelkuli, azonnali kirugasra. Termeszetesen a ceg ezzel csak letszamleepites eseten el, addig "nem veszi eszre"...).

A legjobb lenne egy radio. Lehet venni hagyomanyos kisradiot, de az meg reklamot es belepofazast sugaroz, kulfoldon eloknek raadasul valami erthetetlen nyelven, raadasul a nagy resze popantikultura. Ez roppant zavaro.

Internetes radio, ez mar jobb, mert a pofazas legalabb ertheto (bar tovabbra sem kivanatos). De a radiok altalaban nem jonnek at a ceges tuzfalon. Meg amugy sem olyat jatszanak, amit az ember szeret.

Es erre itt van a last.fm, elerheto, mint skype extra (fel van sorolva az extrak kozott alapkiepitesben). Atjon a tuzfalon, radio, es nem pofaznak bele a zenebe. Regisztralsz a honlapon, bejelentkezel az Explorerrel (vagy akarmivel), elinditod, beirsz egy kedvenc eloadot, es elkezdi nyomni a hasonlo zeneket. Ha valami nem tetszik, raboksz, hogy lecci, ezt soha tobbe ne jatszd nekem. Ha valami tetszik, akkor azt is jelezheted. A jatszott zeneket megjegyzi, gyakorisag, stb., igy kialakithatsz egy zenei profilt. A "tanulasi" folyamat vegen a last.fm szemelyre szabott, csak tutti zeneket fog jatszani!

Es ugye ott van az elengedhetetlen szocialis halo, felhivhatod masok figyelmet egy szamra, stb.

Engem a szokasos, molnarzs neven keress.

A bukott fizikus

Naaa. Ezt is megkaptam. Bukott fizikus lettem egy vélemény szerint.

Előzmény. Az egyetemen fizikát tanultam, érdekelt, de nem mindig az, ami éppen a tananyag volt, na mindegy, elvégeztem 5.0-val. Aztán nekiveselkedtem a PhD-nek, ez tartott 6 hónapig. A 6 hónap alatt rájöttem a nagy igazságokra: a téma nem köt le, a körülmények nevetségesek, lásd az előző post. Úgyhogy idejében váltottam az informatikára/programozásra. Hogy miért? Azért, mert mielőtt elolvastam az első atomos könyvemet, egy kis füzetkét tanulmányoztam 10 évesen, egy azóta már elfeledett személyi számítógép programozásáról szólt. Azért, mert mielőtt felizgatott a fotonhajtómű, Asimov robotjai még jobban felizgattak (hagyjuk meg a szexualitást most a hanyatló Nyugat ópiumának). Folytathatnám.

A gimnáziumban nem volt még info oktatás, eszem ágában sem volt a progmat. Szerencsére!!!! Mert így legalább 5 évig tanulhattam fizikát és felső matematikát, azt az aspektust, amit a progmatos soha sem tanul: hogy végül is mire is jó ez az egész, és honnan is jön. Progmatos vagy, és fogalmad sincs, honnan a halálból jön az infinitezimális? Dobj fel, fiam, egy almát, na onnan. Szakmailag az van, hogy fizikus végzettséggel semmivel sem vagyok rosszabb a kollégáimnál (sőt), és én legalább hellyel-közel értem fizikát.

A saját szakmámban tisztában vagyok a "helyezésemmel". Mert ez az én szakmám, a hivatásom - rendszerek felépítése, kitalálása, és neked adása. Minden bizonnyal minden nap találkozol a munkámmal, csak persze nem tudod. Ott van a telefonhívásaidban. Ha kinyílik előtted egy ajtó. Tették már rendbe közeli hozzátartozóidat pl. szívkatéterrel? Van valószínűsége, hogy nekem is köszönheted. és folytathatnám.

És te? Te fizikus? Aki gyáva voltál időben elismerni, hogy ez nem érdekel igazán, vagy nem tudod csinálni igazán? Az erőszakolt, önhivatkozott, hasznavehetetlen cikkecskéiddel? Évekig számolsz valami marginális szirszart, leközlöd, és kész megvan a penzum? Az eredmények? Ki tesznek boldoggá? Kit mentenek meg? Egyáltalán, mit tesz hozzá a Nagy Egyetemes Tudáshoz? Picike kis perturbáció vagy. Az egységelem. Fontos az egység szerepe a csoportban: te vagy az, akinél nincs kisebb, csak nagyobb. Hiába szorzod meg magad önmagaddal, mindig csak picike 1 maradsz, nem tudsz nőni. Szorozd meg magad valami nagyobbal - és nem tudsz azon sem túlnőni. Einstein-ek csoportjában te vagy a zéró, és még engem ****sz ???

A féltudású magyar elit

Itt egy index cikk. Ritkan mondom ezt, de minden szava igazsag. Nem is kommentalom, magaert beszel. Sajnos.

Index - Vélemény - A féltudású magyar elit

Google phone interview

Nem, baratom, aki nem tudsz magyarul, most lapozz tovabb. Tudom, interjura hivott a Google, erre te egybol bepotyogted a keresojukbe az iras cimet, es ez jott ki csalodott szemeid ele. Tanulj meg magyarul.

Szoval regisztraltam magam a linkedin-be, aztan nemreg kaptam egy emailt egy Google HR-estol. Hogy lenne itt egy (ket) hely Mountain View-ben, a Google kozpontban, erdekel-e. Mondtam, nezzuk meg, vegul is lehet rola szo. Telefonos interjut egyeztettunk, a megadott idoben hivott egy amcsi, aki aztan kikerdezett, de rendesen. Nagyon komolyan csinaljak. Nem vacakolt a szokasos interju kerdesekkel, hogy meselj magadrol, meg hantazd el az elore kitalalt erossegeidet/gyengesegeidet. Nincs bemelegites meg feszultsegoldas. A lenyegre. Az oneletrajzbol kimazsolazta azokat a reszeket, ami erdekli, es abba belement erosen. A kerdesek ugy jottek, mint a gepfegyverbol, kozben hallottam, hogy jegyzetel. Soroljam fel az IP fejlec elemeit, hogy mukodik a CORBA, hogy allapitom meg egy szamitogep "endianness"-eget, vararg a C-ben, hogy szinkronizalok thread-eket, mi a spinlock, hogy rendeznek sorba nagyon nagy listakat, meg mittodom mar en, volt ott minden teljesen varatlan sorrendben.

A legdurvabb az, hogy nincs semmi visszajelzes. A spinlock-ra nem emlekeztem (tudom, hogy mi az, de akkor blokkoltam egyet) : semmi segitseg, lapozzunk. Nem voltam biztos benne, hogy a kerdesekre valaszoltam-e egyaltalan. Nem mondjak el a "megfejteseket".

Percre pontosan vegeztunk a 45 percesre tervezett interjuval. Elkoszont, majd ertesitenek.

Utana 3 oraval kaptam a levelet, hogy meghivnak a Googleplex-be egy napos interjura. Szoval most szervezhetek megint egy utat Amerikaba, a valtozatossag kedveert most Kaliforniaba. Imadni fognak a SWECO-nal :)


Ez amugy erdekes, en ugy tudtam 2 koros a telefonos interju. Na de sebaj, nem hianyzik :)

A 80-as évek

Retro sorozatomban ;) ide archivalom a barati es munkatarsi spam-kent kapott, egy adott (jo regi) evtized targyarol keszitett fenykepeket tartalmazo prezentaciokat, most a 80-as evek vannak soron. BMX kerekpar (hmm, azt hiszem a plakat fele szarvat mutatva haborodna fel az osszes keresztenydemokrata). Szifon Patron. Szarnyakat adunk vagyainak. Pattogo beka. Es tarsai.

A cucc

Kis IWIW statisztika

Van az IWIW-en a "Legrövidebb út" - azaz hány kapcsolaton keresztül juthatok el valakiig, akit nem ismerek. Itt az az érdekes, hogy ki az az ember, akitől a legtöbb kapcsolat indul ki az adott cél felé. Egy-két hírességgel próbálkoztam, a kis statisztikám:

Ha Demszky Gábort szeretném megismerni, akkor Paraszt Kolbász (aka Kóbász, Kolbi, Parasztkóbász) a legmegfelelőbb kiindulási pont. A legmeglepőbb kapcsolat innen A COPD-s Tüdőbetegek Egyesülete. De az Unisex Egyesület is ismeri Gábort, a Skype Club ! (ingyen beszélhet...) is cimbora. A nem kamu nevekben egyébként Szabó Katalin a nyertes.

Nézzük akkor pl. Fodor Gábort, ha már SZDSZ (rohadt sok Fodor Gábor van amúgy). Nála ismét Szabó Katalin vezet, Paraszt Kolbász csak a 2. helyre tekergőzött be.

Kissé komolyabb target: Görög Zita. Na igen, itt van egy pár, a meztelen képes lehet a kamu, a szolidabb is lehet az, de elfogadjuk valódinak, csak most. Hát oda nem vezet kapcsolat (ill. hibajelzés...)

Alföldi Róberthez nem könnyű eljutni, de Tóth Vencel és Hégely Péter lehetne az Út.

Bródy Jánost vagy tízezren ismerik (képtelenség, bökött szerintem gondolkosás nélkül mindenkire), mindenesetre vagy nem lehet hozzá eljutni, vagy nagyon is, a rendszer túlterhelt. Na de mindegy, mert Orosz Eszter lazán bemutathatna neki. Mondjuk 10000 ismerősnél ez nem növeli a fontosságtudatomat.

Tóta W. Árpád felé kiegyensúlyozott a mezőny, Keresztes János, Skoumal Réka megfelelő kiindulási pont kehet.

Na, utoljára még egy politikusch, Kóka János. A nyertes: Szabó Katalin! 2. helyen Treiber Anita és Paraszt Kolbász, holtversenyben.

Na, az a lényeg, hogy minden magyar hírnevességtől egy biztonságos 3 kapcsolatnyi távolságra vagyok, hehe.

Magyar Nemzet. Pihál. Égés.

Ez mekkora!!! Idemasolom gyorsan a cikket a vegere, mielott leveszik (vagy megmagyarazzak...). Ehune a link.

Innen uzenem, hogy az az angol kifejezes azt jelenti, hogy "házas, egy gyereke van". Amire a koma gondolt, az a "married to..." lenne. Tevedni emberi dolog, ez barkivel megesik, en naponta keverek ilyen dolgot az angolban (sajnos). Hanem, annak a dohogo angol ismerosnek azert csak ordas hazugsag buze van ettol a ponttol. Az angol, az azert ezt nem keveri, plane ha dohog is miatta.

Lesz-e bocsanatkeres? Vagy mindegy, mert a Kiss Peter amugy is egy budos komcsi, vele szabad ilyet "felreerteni"?

Es ez jellemzi az egesz szennylap szinvonalat. Nem elemzem tovabb, a dolog magaert beszel. Pihal. Piha.

PS. A cikk ma negyed 12-kor kerult fel. Most este fel 8 van. Es meg nem tunt fel a MN-nel senkinek??? Nincs szerkeszto? Nincs korrektor? Vagy valami...

Pilhál György: Kiss egy gyermekkel házas?
2007. február 19. 11:19


MNO
Pilhál György: Nem tudja, más hogy van vele – dohogott tovább angol ismerősöm –, tőle idegen, ha az ember egy gyermekkel kel nászra. Ha majd egyszer lovas szobrot kap Celldömölkön a Kiss Péter, akkor azt valószínűleg nem a fiatalkorúak terelgetéséért kapja… Egyébként nem kell felkapni a vizet, az ifjúsági szövetségnek (KISZ) mindig kutya kötelessége volt felkarolni a fiatalságot… Különben utánanéztem. Kiss Péter honlapjának csupán angol nyelvű szövege tudósít a politikus különös házasságáról, imigyen: „He is married with one child.”
A helyzet melegszik.

Jégszobrász verseny

Nemzetközi jégszobrászverseny (Art Meets Ice) volt a Helsinki Állatkertben. -10 fok volt, azaz itteni viszonyok szerint kissé csípős levegő. Természetesen tiszteletünket tettük.

A szobrok teljesen jók voltak, lent van a link a képekre, amiket csináltunk, az mindent elmond, hanem! Amikor az oroszlán kiballagott a hóba, az nekem valahogy olyan izé volt. Az oroszlán mászkál ugye a füves és forró, délibábos szavannán, na de a HÓBAN?? Ott elég furcsán néz ki. Nem beszélve a lelassult tevékről, amelyekről először azt hittük műtevék. Álltak a hóban, és pontosan ugyanazokat a mozdulatokat végezték a fejükkel hosszú perceken keresztül. Majd odébb mentek, szóval valódiak voltak.

Itt a fényképalbum: http://picasaweb.google.com/mol.zsolt/2007JanuR28JGszoborverseny
Itt meg egy YouTube video (Petra műve), egy kiskölök csatája a nőstény oroszlánnal.

Microsoft Corporation 1978

Na ja, mindenkinek el kellett valahogy kezdeni. Steve, Bill.... Ringo, George... hogy is van ez? Azzal a gyerekkel ott a bal also sarokban. Remlik, mintha mar talalkoztam volna.

Magyar autos valosag

Hat a fenti installacio tulajdonosa jol megaszondta, es nagyjabol at is ivelte evezredes magyar problemainkat. Feltuno aranyban utal a reszletfizetesre, midon gazdasagi analfabeta honfitarsaink a mar meglevo lakas es Tesco-s hitelek melle meg bevallalnak egy autohitelt is, majd miutan realizaltak, hogy rosszabbul elnek, mint 4 eve, kivonulnak a barrikadokra. Onero nelkul, mi? Bemegy a boltba, alairod, es viszed a csillogo vadiuj Suzuki-t, mi? De benzinre mar nincs keret...

Rajzfilm retro

Hurvinyek, Mazsola, Muszaki Hiba, es a tobbiek... mindenki egy helyen:

retro-80.ppt

Sony Reader

OK, akkor most egy új cuccról, ami el fog indítani egy forradalmat. A Sony Reader PRS 500-ról van szó. Ezt nem árulják még Európában, Dallasban szerencsére árulták a Sony Style-ban, úgyhogy múltkori látogatásom egyik legfőbb célja ezen kis apróság beszerzése volt. Az eddigi tapasztalataim felvillanyozóak, és egy picit lelombozóak. Az előző érzés egy évezredes változásnak szól, az utóbbi pedig annak, hogy van még mit fejleszteni a cuccon. Átlagot számolva: aki el akarja venni a Reader-emet, azt kinyírom :)

Szóval. A dolgok permanens leírásának eddigi legsikeresebb módja az, hogy különböző növényi/állati rostokat beáztatunk, kiszárítunk, és betűket festünk rá. A technológia sokat fejlődött, de az alapok nem változtak azóta, mióta az az egyiptomi először kihozta a pergament, haverja pedig Kínában a papírt. Ha egy ilyen régi technológia megváltozik, annak azért izgalmas szemtanúja lenni, lásd pl. amikor a fenti rostokra valaki nyomtatni kezdett.

A Sony e-papiros megoldásának a megvásárlása olyan nekem, mint amikor valaki megvett egy példányt Gutenberg nyomdájának első szériájából.

Az élmény valóban papírszerű. Olvasgatok, lapozgatok, leteszem - és nem merül le az elem. Dallasból visszafelé kiolvastam a repülőn 2 könyvet. 30 dekáért a 2 kiló helyett. Ez a cucc most elsősorban az olvasni imádó utazóké, azoké, akik elmennek 8 hétre, de nem vihetnek magukkal 40 kiló könyvet. Nem is kell. Ezt nem teszed tönkre azzal, hogy szamárfület hajtasz bele könyvjelző helyett, nem nem záródik be magától, nem kell megtörni a gerincét (undorító szokás de elkerülhetetlen). Olvasol, lapozol, berakod a könyjelzőt egy gombnyomással. Ez egy könyv.

A jelenlegi modell persze ezer hiányossággal bír. Nem lehet összefirkálni, nem lehet jegyzetet írni a margóra. Egy A4-es méretű tudományos cikket lehetetlen olvasni vele, mert PDF-et nem nagyít, így az ember szeme kifolyik. Szakkönyvre sem jó igazán. Nincs illata. Nem susog. Hülyén mutat a könyvespolcon.

De amire jó, arra jó. Regények, versek, internetről letöltött cikkek, amiket magaddal vihetsz, ha éppen nincs kivel ebédelned. Akik a budiban szeretnek olvasni: eljött nekik a mennyország! Töltsd le kedvenc fórumod legújabb hozzászólásait, szarj, és olvass, olvass, olvass!

A papír könyv persze marad. Tervezem bővíteni a könyvszekrényeimet, erről ez után sem mondok le. Mert én 32 évet papír alapúan töltöttem, így én életem végéig papírt fogok nyálazni otthon, a fotelban. De házon kívül... társam lesz a Reader!

Itt van amúgy a cucc.

365 project

Érdekes ötlet az internetről. Minden nap készítesz egy fotót, azt egy nagyon rövid kommenttel ellátod. Így évente lesz 365 kép, ami minden nappal kapcsolatban eszedbe juttat valamit, akár 100 év múlva is. 365 képet 10 perc alatt végig lehet nézni...

Pár éve elolvastam egy Feng Shui könyvet. Abban volt a nagy jótanács tanács, hogy mindent, amit nem használtál egy évig, ki kell dobni, hogy ne legyen ballaszt, amit fölöslegesen cipelsz az életben. A könyv ezt nem csak tárgyakra értette. Hanem emberekre, és emlékekre is.

A könyv hatására több zsák kacattól szabadultam meg, és tényleg, nem hiányoznak, azt sem tudom már, hogy miket dobtam ki. Fél évente végigcsinálom a procedúrát, és megszabadulok a fölösleges tárgyaktól.

De az emlékektől nem tudok, nem is akarok. Úgyhogy a Feng Shui itt le is mondhat rólam, mint elkötelezett adeptusról. De túl sok emléket sem lehet cipelni. Hát erre jó a 365 project. Minden napról egy, csakis egy mozzanat.

Elhatároztam, hogy a képeket publikussá teszem, mert vicces lenne, ha valakiben 50 év múlva egy véletlen előhozna egy kellemes (vagy kellemetlen ;)) emléket. A képek itt vannak:

http://www.flickr.com/photos/zsoltmolnar/

Van hozzá RSS is. Enjoy.

American security

Akkor csak egy gyors összefoglalás, mi történik az emberrel egy oda-vissza út során:

- 3 különböző helyen kell elmagyarázni, miért megyek oda (check-in, külön amcsi check-in, határőr), ki pakolta a bőröndömet és mikor, stb. Általában roppant elmés keresztkérdéseket tesznek fel, amivel a terrorista tutti bukik: van-e nálam fegyver vagy annal látszó tárgy, tett-e valaki bombát a csomagomba a tudtom nélkül, stb.
- 9 különböző ember ellenőrzi az "utazási dokumentumokat": check-innél, külön amcsi check-innél, beszállás előtti biztonsági ellenőrzésnél, a beszállásnál, a kiszállásnál, ketten a határőr előtti sorban, a határőr, a vámos
- ujjlenyomatot vesznek
- lefényképeznek
- adataidat rögzítik (hova mégy, stb.)
- vegyelemeznek
- megröntgeneznek
- megmotoznak
- pellengérre állítanak
- kis kamrában levegővel jól megfújnak

A harc a terror ellen fokozódik az amcsi reptereken!

Úgy adódott, hogy egy nappal hamarabb jöttem haza Dallasból, mert olyan iramban haladtam a dolgokkal, hogy az csak na. A repülőjegy megváltoztatása az egy roppant gyanús momentum, úgyhogy (emlékezve a múltkori hasonló esetre) lélekben felkészülten jelentem meg a Dallas DFW-n. Így is történt, megkaptam a beszállókártyát rányomtatva a jól ismert nagy rakás S, a kapunál a biztonságiak szépen ki is emeltek a tömegből, ahogy azt kell. Ez úgy megy, hogy be kell állni egy fekete zsinórral körülvett négyzetbe, ahol is közlik az emberrel, hogy roppant gyanús, ezért most ők nagyon megvizsgálnak. Intettem, hogy sok a duma tudom mi van és miért, go ahead, sietek. A gyereket még felvilágosítottam arról is, hogy annak ellenére sem vagyok cseh, hogy az útlevelembe "HUN" van írva (most néztek csehnek először, általában orosz és bolgár szoktam lenni, ritkán német - spongyát rá, végül is Texas). Közben az utazóközönség halad, és gyanakodva tekintgetnek rád, midőn ott állsz a pellengéren.

A szokásos vegyelemzés most új elemmel szaporodott. Volt ott egy kis kabin, ami pont úgy nézett ki, mint egy embermosó (azaz ember méretű autómosó). Úgy is működött, be kellett haladni, piros stop lámpa, kezelés, szemben ajtó kinyílik, zöld "mehet". A kezelés abból áll, hogy hirtelen baromi nagy csattanással levegőt fújnak az emberre, és ebből a gép sokféle következtetést levon. Eléggé infarktus közeli állapot, mindenesetre egy idegileg felajzott terrorista valószínűleg itt azonnal tüzet nyitna.

Na, akkor még minden elektronikus cuccot külön be kellett kapcsolni, megmutatni (LED-es olvasólámpámon az ellenőr elálmélkodott, hogy jaj de cute), vegyelemzés, táskamatatás, stb. Közben a laptop nagy csattanással felborult, a vizsgáló ugrott vagy 2 métert. Kérdezte, direkt akarom-e ráhozni a szívbajt, mondtam nem, és legyünk kvittek az embermosóbeli élmény miatt.

Miután meggyőztek arról, hogy nem fogok felrobbanni, mehettem is.

Legközelebb remélem elvégeznek egy gyomortükrözést, egy szívultrahangot, és egy komplett MRI-t.

Hogyan ettem én békát...

Ez a dallas-i het kisse rovid es hektikus lett, az is megerne egy iras, meg is igerem, hogy megirom (majd el is felejtem szokas szerint azonnal). De a lenyeg az, hogy uj gasztronomiai elmennyel voltam kenytelen szembesulni, az pedig a BÉKA.

Tortent, hogy az egyik itteni finn arc meghivott magukhoz estere. Most had nem meseljem el a moziszobajat, mert meg a sarga irigyseg hatasa alatt vagyok - tehat NEM fogok beszamolni a blueray lejatszorol/projektorrol, a mozivaszonrol, a brutalis hangrol, es a 3 darab voros bör mozifotelrol, ami akar ággya is alakithato, beepitett pohartartoval es italhutovel. Hanem.

Amikor megerkeztunk, az arc thai felesege a konyhaban surgolodott, es koszones utan azonnal nekem szegezte a kerdest: van-e kifogasom a thai kaja ellen? Mondom, nem, imadom a thai kajat (bar thai kajaval legtobbszor a pesti plazakban talalkoztam, ahol egy szakacs egy baromi nagy wok-ban csinal ad-hoc modon csirkest vagy marhahusost, rizzsel vagy tesztaval). Szuper, mondja o, es a "froglet" ellen ugye nincs kifogasom. Mondom, nincs, imadom a frogletet. Aztan abban a masodpercben kapcsolt az agyam, hogy felreertettem a szot, felreertesemrol az is meggyozott, hogy a finn hazigazdam elzoldult arccal intett nemet, az asszonka pedig ugralt oromeben, elismeroen integetett, es megemlitette, hogy "that's the spirit". Na, gondoltam, basszus, akkor en ma békát vacsorazok, ez van.

(azota utananeztem az interneten a frogletnek, van belole tobbfele, es irtozatosan pocsék keteltu).

Az esemenyek ott folytatodtak, hogy a csaj felorditott: kesz a kaja. Kozben megerkezett egy masik par, Ralph es Tiffany. Tiffany echte indiai csaj volt, na mondom, nem csak beka lesz, de meg csipni is fog, mint a pokol, ha mar indiai kez is benne van. Mentem le a lepcson a beka fele, mint Szaddam fel a bitora.

A kaja valami levesszeru ize volt, uszkaltak benne a kagylok, rakok, mindazok a herkentyuk, amiket ki nem allhatok, es egy kis tanyerkaban ott buszkelkedet a beka, valami bambuszreszelekben. Probaltam keresni a dolog pozotiv reszet, pl. azt, hogy ettol szerencsere nem fogok hizni. Hat nekiveselkedtem, az instrukcioknak megfeleloen kiemeltem egy bekacombot, belemartottam a levesbe, szamba raktam, es lehuztam a bekacsontrol a bekahust.

Nem is volt rossz. Most viszont bekak vannak a gyomromban.

Skandinávia lesz az új Riviéra

Itt a cikk:

Index - Tech - Skandinávia lesz az új Riviéra

Erről csak annyit, hogy ezek (meg mások...) szerint ideje nagyon gyorsan lelépni Skandináviából. Amiről a cikk nem szól, az az átmenet. Mert lehet, hogy az unokáim pálmafák alatt öltenék fel először a vappu sapkát, meg minden, de addig! Addig el kell viselni az év 320 napján zuhogó esőt, a maradék napokon csak azért nem esik, hogy annál nehezebb legyen, amikor újra kezdi, száraz út eleve nincs. A hőmérséklet pont olyan, hogy a nyári autógumi már ne legyen jó, de a téli se legyen még az igazi. Az ember már fázik, de a baktériumok még pont nem pusztulnak el. Az őszi kabát már nem meleg, a téliben az ember megrohad a vonaton, boltban, stb. A bicikli használhatatlan, az autót fölösleges mosni. A téli sötét hó hiányában elviselhetetlen - meg mit ér a tengerparti pálmasor, ha az év egy nem elhanyagolható részében holdfényes délben kell alatta sétálni?

Szóval ha pálmasor, akkor még mindig az a hagyományos Riviéra, Costa Brava, Cote d'Azure, Florida, Kalifornia. Majd ha egyre több tevés alak fogja burnuszban kínálni a fenti helyeken a kuszkuszt, na majd akkor költözök én a pálmafák végett vissza Ouluba. De nem, mégsem. Azt hiszem, inkább megtanulok tevegelni.

A szkájpolásról

"Majd szkájpolunk"
"Szia, holnap felszkájpollak"
"Csörgess meg szkájpon, van kamerád?"

Kb. 14-15 éves lehettem, amikor az utcánk végébe kikerült egy telefonfülke. Én addig nem fogtam telefonkagylót a kezembe, beszélgetés céljából. Ez nagy jelentőségű esemény volt, az utca csatlakozott a XX. századhoz, és csak 400 métert kellett futni, ha valaki mentőt akart hívni. A fülke 50 méteres környékén felszöktek az ingatlanárak, mert oda igazán gyerekjáték volt kihúzni a drótot, így 1 éven belül ott mindenkinek saját telefonja volt. A MATÁV (az volt már akkor is?) megígérte, hogy 5 éven belül áthidalják a 400 métert, és az egész utcába eljön a Telefon. Így is volt, az egyetem 2.-3. évétől már saját számunkat hívhattam a válogatott debreceni telefonfülkékből, valamint az Újkoli kártyás telefonjairól. Hmm, telefonkártya!

Aztán az utolsó éven Fufu, volt szobatársam egyszer csak előhúzta a zsebéből a használtan vásárolt Nokia Presztízs Mobilt (mert ő egyből így kezdte). A Mobilos akkoriban köznevetség/irigység tárgya volt, talán emléxünk még az autójához háttal, fél lábát felemelve, arccal a járda felé támaszkodó napszemüveges lazára, aki csakis ebben a testhelyzetben volt képes komoly képpel bólogatva "lehallgatni a hangpostáját". A ciki az volt, amikor egy ilyennek egyszer lehallgatás közben a telefonja megcsörrent... Étteremben a Mobilt illett az asztalra helyezni, elvágólag a nyuszifarkas slusszkulcs mellé. "Tahofon, bunkofon". Aztán az emberek megvették, egyre többen beruháztak, és lehetőleg nem használtálták, mert rohadt drága volt a percdíj, 3-4 percnyi beszélgetésből kijött egy bigmek menü a megdóban. Én az elsőt béreltem, egy Ericsson féltégla volt 1 soros karakteres kijelzővel, mert az albérletben nem volt telefon, és hát különben is.

Most ugorjunk egy korszakot. Elérkezünk oda, mikor mindenki mindenkor elérhető, sőt elvárt, hogy elérhető legyen ("vedd már fel vazzeg, hát minek az ilyennek telefon?"). De itt van még egy fontos, elátkozott, de mégis életmentő dolog: fizetni kell a hívásért!!!

Aztán jött a szkájp. Mindenki beszélhet mindenkivel ingyen. És elszabadult a pokol. Azóta nincs szabad este. Elértük az ingyenes, azonnali elérhetőséget - és most el kell kezdeni kifejleszteni a technológiát arra, hogy tudjunk elbújni. Mert ma már az egész világ itt lakik velünk a nappaliban, és követeli a maga részét az életünkből!

Valamikor, a 2. részben majd értekezek a szájpos típusokról:

- a kezdő szkájpos
- a 30 percenként válaszoló, chat alapú szkájpos
- a kamerabuzi szkájpos
- a szkájpbetyár
- a szkájpot csetrumnak használó, lehetőleg török vagy román ismerkedő szkájpos
- a 10 percenként 10 percig csörgető szkájpos
- az intim megjegyzéseket a megjegyzéssorba író szkájpos miközben az összes főnöke már kontakt

...és majd valamikor folytatom is.

Már nem értem, hogy voltunk képes biológiai életre azelőtt, mielőtt a telefonfülke az utca végére ért.