Hogy miert a Finnair vesz nekem borondot?

Ha' mer' ok hoztak el Helsinkitol, a csomag meg vegig lett feladva. Ilyenkor az fizet, aki utoljara kezelte a csomagot. Pedig tutti, hogy meg Indiaban ejthette le valami markos 40 kilos targoncapotlek. Mar megint a nemetek jartak jol...

Oulu, 11 fok megint

Par szot arrol, hogy is jutottam en vegul haza.

A rep.ter Delhiben egy vicc. Az epuletbe mar csak repulojeggyel lehet bejutni, amit marcona katonak ellenoriznek az ajtoban (atlyuggatott csovu geppisztollyal...). A feladott csomagot el kell vinni atvilagittatni feladas elott, amit termeszetesen mar csak a sorban allva tudsz meg. Atkotik valami spargaval, oszt jonapot. Utana azert be is foliaztattam a borondot, nehogy baja essen... es esett, errol a vegen.

Szoval a checkin masfel ora sorbanallas, irtozatosan lassan haladt a sor. Ja igen, gep indulas elott 3 oraval azert kimentem, hallgatva a jo szora... es jol tettem.

A pultnal kozolte a kormoskepu, hogy lenne 15 kilo tulsuly, ezt ki kellene csengetni. Mondtam, jolvan. Elvette a hitelkartyamat, majd jo 30 perc mulva hozta vissza. 450 euro alairandot tolt az orrom ala... a Lufthansa 1 kilo tulsulyt 30 euroba szamolt, amit ugye en fizettem ki. Igy maris nem volt olyan olcso a vasarolt cucc, a szam szele meg most is megremeg, ha visszagondolok.

Aztan elromlott 2 rontgenkapu, a maradekon ujabb masfel ora volt atjutni. Szoval a gep fel oras kesessel indult a feltartoztatott utasok miatt, kb. 4 orat alltam sorban, egy vagyont fizettem a Lufthansanak, es meg a maradek rupiamat sem volt idom elverni valami jo kis vammentes boltban. :( :( :(

Aztan megerkeztem Ouluba, 15 oras utazas utan, hulla faradtan termeszetesen. Parallo lelegzettel leptem ki a 7 fokos szakado esobe, aztan azon nyomban elkezdtem kiparologtatni magambol a curry-t, a tudombol a port meg kenes lerakodasokat.

A taxiban aztan eszre vettem, hogy szarra tortek a borondomet, ugyhogy megerkezes utan fel sem mentem, Petraval lehozattam a kocsikulcsot, es tuztem vissza obegatni. Kurvak, 450 euroert hozzatok el a cuccot!!! Szoval igy a Finnair most vesz nekem egy vadi uj borondot, es valamiert az egy nagyon draga borond lesz ;) ;)

Na mindegy, megerkeztem, nagy veraldozatok aran kijutottam az orszagbol. Az elso 2 nap irtozatosan levert voltam, fejfajas, meg minden rossznyavaja, de ma reggelre ismet minden OK lett. Hajra.

Desszertnek, ma reggel felhivott az AmEx, es jol letiltottak a kartyamat, mert kisse sokalltak a forgalmat. Megkerdeztek, nem baj-e, ha addig, amig ki nem fizetem azt a 3300 euros szamlat, amit 2 heten belul megkapok, esetleg nem tudom hasznalni a plasztikot... Haat, mondtam, megertem, szomoru szivvel.

Mit is tehetnek ide, igy a vegere? Mondjuk... Satish sofort:

  

A mentoauto + a bucsuzas

Idefele utolert minket egy szirenazo mento. Legalabbis az volt rairva, hogy mento, es szirenazott. A jarmu maga szornyu volt, az a tipus, amire Hofi anno megjegyezte: ebben csak egy dolog mozog, a halott. Alig tudott valamivel gyorsabban haladni a kocsisornal, de - mint minden Indiaban - a mento is tobb celt szolgal. Elelmes sofor ugyanis a mentore tapadva, annak minden mozdulatat kovetve, annak sebessegevel es prioritasaival kepes legyozni a tomeget.

Megtortent hat a vasarlas, este 7-kor a "Sahara Mall reszkess!!!" csatakialtassal nekirontottam a bevasarlokozpontoknak. Mint mondtam volt, 7-re ertem oda. 8-kor mar nem fogadtak el a Visa kartyamat...

Tehat bevasaroltam, uvoltoen olcso volt minden, pedig Satish dormogott, hogy az milyen egy draga hely. Mentem vegig a soron, es leakasztottam mindent, ami megtetszett. A kerdes, hogy hova teszem mindezt, a borondbe mar nem. Jajj, es most jut eszembe, azt a bronzpoharkeszletet el is felejtettem!!! :(((

Well, well. Akkor ez itt az utolso bejegyzes Azsiabol. Summazva a dolgot: kurva jo volt, elmeny, tapasztalat, esatobbi. Valami furcsa modon, minden idegesito dzsuva es korulmenyesseg dacara, el tudnek kepzelni hosszabb idot itt. Na persze finn fizetessel, soforos autoval, es 300 negyzetmeteres lakassal :)))))

Viszlat India, szerintem meg visszajovok!

  

Szuletesnap

ja igen, amugy tegnap volt a szuletesnapom, a 25. Itt unnepeltem:

  

Talan megis megyek...

Szoval, miutan semmi valasz nem jott a jegyemre, es senki sem vette fel a telefont, felhivtam magat a dusseldorf-i utazasi irodat, hogy mi a joeg van. Ott kozoltek, hogy igen, igen, folyamatban van, sajnos a jegyet megint meg kell venni, mert az bukva lett de nagyon, 1500 euro lenne, es a Nokia most probalja ramlocsolni a koltseget, ill. ramkenni a hibat. Meg jo, hogy hivtam oket. Azonnal telefon Ouluba, es kerdeztem, hogy akkor kezdjek-e itt munkat keresni. Meg mi az, hogy az en hibam, azt sem tudtam ki rendeli a jegyeket.

Oulu megnyugtatott, hogy meg ma hazajutok. Aztan ezek ott veszekedtek egy sort, es vegul a Nokia kibulizta, hogy megis csak az atirasi koltseget kelljen kifizetni, 120 dollart. Na azt meg nekem kell a repteren majd. Csutortokon termeszetesen le is szamlazom a cegnek azonnal... De az a lenyeg, hogy immar kezemben a JEGY! Nem kell beallnom eletem hatralevo reszeben ebbe a sorba:

  

Na de most mar...

... irgumburgum. Mail, hogyaszondja: "foglald le azt a hotelt Zsoltnak...". En termeszetesen kozbevetettem mail utjan, hogy tovabbra is ragaszkodnek a repulos megoldashoz, mert 3.-szor nem vagyok hajlando bejelentkezni a szallodaba, es NEM vagyok hajlando Indiaban kinyitni a borondot.

Amig nincs jegyem, ilyen kepekel illusztralom a keleti kerdest:

  

India nem ereszt

Amugy meg a pöcs kivan. Elcsesztek a jegyemet, es ma reggelre foglaltak helyet. Amikor indult a gepem, en ugye edesdeden fordultam at a masik oldalamra. Ergo, jelenleg nincs jegyem. A dusseldorf-i Carlson hivta a Nokiat, hogy nem jelentem meg a rep.teren, ugyhogy ok reszukrol toroltek az osszes foglalast Ouluig, de azert erdeklodnenek, hogy megvagyok-e meg. Ugyhogy most jon az a mutatvany, hogy foglaljunk jegyet a hosszu hetvege elotti napra Delhi-Oulu kozott. En mar kikotottem, hogy reszemrol ez itt az utolso nap, de ha nincs mas lehetoseg, akkor nagylelkuen beleegyezek akar egy business class jegybe is...

Hat nehez haza jutni, lassan elkezdhetek itt is lakast keresni:

  

Megrohantak a pirannnyák

Varhato volt, termeszetesen, hogy az utolso nap elkezdik szivni szajszervukkel a veremet. Mindenki realizalta, hogy a Nagy Feher Varazslo ma visszautazik a boldog vadaszmezokre, ahonnan leereszkedett egy forro ejszaka. Ugyhogy nosza, feszitsuk keresztre. Pedig shoppingolhatnekom van meg, de nagyon, var ram egy kifosztando száribolt. Satish sofor remelem sejti, hogy ma hiaba varja vacsoraval az asszonka, ejfel elott nem szabadul.

Reggel fel orat uldogeltem a borondomon, azon filozva, hogy fogom bezarni. Pedig rutinosan felig uresen hoztam el. Miutan megadoan bekattant, leemeltem az agyrol. Aszteroidakent vagodott a padlora. Ugy velem, ez tobb lesz, mint 20 kilo, a hitelkartyam mar el is kezdett viszketni a zsebemben. Majd a check-innel megvakarjak, attol tartok.

Szoval munkailag igy erzem magam:

 

Es raadasul meg a blogra is idot kellett szakitanom. 

Lassan veget er...

Utolso ejszakam a csodalatos Lemon Tree Hotel-ben :) Holnap meg egy komoly tesztnap, aztan este meg egy kis vasarlasra igenybe veszem Satish sofort, es este 11-kor indulok a repterre. Allitolag ekkor lesz ott a csucsforgalom, mert vagy 10 interkontinentalis gep indul, es az enyem lesz az utolso :( Ejszaka 2.25-kor... Hat komolyan mondom, aki ezt kitalalta... Bizniszmennek jo, mert igy 8-ra mar ott is lehet a meetingjen Frankfurtban, de en... vanszorgok tovabb Ouluba, ahova is du. 5-re futok majd be. Hosszu nap lesz holnap.

Addig is, ehune meg kep a Qutb Minar-rol, ez is a szombati beszerzes.

  

Khan Market

Ja igen. Ez itt lent a Khan Market elejenek a... hatulja. A kajaldak mogott, az utcan a foldon apritjak a hagymat, krumplit, stb. a "szakacsok", szoval aki evett valamit, es veletlenul az uzletsor moge teved, az 2-szeresen is ugy jart.

  

A ket torony

Ma a Qutb Minar-t jartam be. Lenyugozo az a torony, mintha a Gyuruk Ura-bol raktak volna ide. De szamomra a nagyobbik poen megis az a (hozza kepest pici) vasoszlop. Valami brutalisan regi, mar akkor is ott allt, amikor a kornyeken meg semmi sem volt (hogy miert?). Tokeletesen tiszta, tomor vas, egy rozsdafolt nelkul, 7 meter magas, es 2000 eves. A tudosok meg nem fejtettek meg a rejtelyet, ugyanis allitolag a technika 2000 evvel ezelotti szintjen ilyen tiszta vasat osszehozni nem is lehetett, ami ilyen ellenallo. Pedig a vasdarab ugye ott van.

Ha belegondolok, hogy Ujhelyben a vaskeritest 2 evente festeni kellett, mert felfalta a rozsda...

  

Konyvek

A Lonely Planet szerint erdemes ellatogatni a Khan Market-re, mert ott vannak konyesboltok. Es tenyleg. Vannak... Pici lebujok, akkorak, mint a szallodai szobam, es a plafonig allnak egymasra halmozva a konyvek. De milyenek! Es milyen aron! Legszivesebben mindet felpakoltam volna egy teherautora, es usgyi. Itt keremszepen, megadjak a modjat a dolgoknak! Minden egyes konyvet egy kulon erre a celra tartott emberke befoliaz. Ha a kliens bele akar nezni egy konyvbe, az alkalmazott kibontja, ha nem kell, viszi vissza, es ujrafoliazzak. A konyveken az arak erdekesek, mert idonkent dollarban, euroban, fontban, stb. vannak felragasztva, gondolom attol fuggoen, hogy hol lettek beszerezve. Brutalisan nagy a valasztek, ugyanis minden konyvbol csak egyetlen peldany van. Eltoltottem azokban a pici szobakban egy-ket orat, es a vegen csak ott hagytam kb. 100 eurot. Olyan konyvekre, amelyeknek a darabja is majdnem annyiba kerul Europaban. Tobbek kozott egy teljes TOEFL felkeszitot, CD-vel, 10 euroert. 20-ert pedig egy hatalmas, gyonyoru India album ugrott a szatyorba. A 15 euros, Roger Penrose: The Road to Realty-t mar nem is emlitve. Es a tobbi. Produktiv nap volt a mai. Ez pl. egy olyan momentum, amiert szivesen vissza-visszajarnak Indiaba :)

Lent itt pedig, egy mecset, Agra fele feluton.

  

Az adás-ról

Baktay konyveben olvastam (Indiai eveim) az adas kotelessegerol, ami a hinduknal szokas. A hindu, ha kap valamit, akkor kotelessegenek erzi, hogy os is adjon. Nem nezi, hogy az adomany hova kerult, nem erdekli, jora lesz-e hasznalva, a lenyeg szamara az adas momentuma. Ez nagyon "keresztenyi" es kedves dolog, bar en nem ertek vele egyet, mert ha mar adunk, akkor az forduljon mar jora (nem a koldusmaffiat, hanem a koldust kell segiteni). Az adomany, ha a rosszat segiti, maga is rossz dolog. Na mindegy, a lenyeg az, hogy a a het vegen, Satish sofor kedves idegenvezeteset meghonoraltam egy szazassal, borravalo gyanant. Aztan meglattam. Addig egyszer sem csinalta, de onnantol fogva, aznap akarhany koldus bekopogott az auto ablakan, nem tavozott ures kezzel, 1-2 rupia jutott nekik. Es Satish sofor nem valogatott, pedig nem is olyan reg fejtette ki, hogy vannak valodi szegenyek es nem valodiak (gy.k. koldusmaffia), es o bizony nem tamogatja a koldusmaffiat. Aztan lam... kapott, igy neki is adnia kellett.

Ez meg itt meg mindig a Red Fort, a valtozatossag kedveert.

  

Utam Delhibe 2.

Ja igen, bar mondtam, hogy folyt. kov., megsem kov.-t a folyt. Nem is fog, mert mikor volt az mar... Eleg az hozza, hogy akkor NEM jutottam be a Red Fort-ba, mert pont zarasra vergodtunk be a varosba. Mint az alanti kep is bzonyitja, vasarnap viszont sikerult. Ez itt meg mindig a Red Fort, csak eppen a kertje.

  

Meg maradok

Annyira tetszik a hely, hogy meghosszabitottam meg egy hettel :) Na jo, nem is azert. Az indiak szervezese, meg a dolgok elintezese egy kisse meg keleties, igy a dolgok nem mindig mennek ugy, ahogy azt a gyarlo europai eltervezi. Kuldtunk elore meg aprilisban ket peldanyt egy altalunk tervezett diagnosztikai kartyabol, de az valahogy nem erkezett meg ide... Aztan nagy nehezen lelogisztikaztam egy kartya eljutattasat ide Dusseldorfbol, amit 24 ora leforgasa alatt leegettek, az egesz 3000 dollaros prototipussal egyutt. Forditva dugtak be egy brutalisan nagy radio ado-vevot, a fust eleg latvanyos volt. Egy speci kabel meg egesz Indiaban nem kaphato, az importalas allitolag honapokat vesz igenybe, ugyhogy azt is hozza valaki Dusseldorfbol. Ergo, maradok szerdaig.
Amugy jo fejek, meg minden, csak ugy nez ki, szervezesre genetikailag keptelenek ;) Lehet felreerteni...

Ez itt meg lent egy reszlet a Red Fort-bol.

  

Mindenfele szerzetek

Sorra lepnek elo a mesebol a jelensegek. Sajnos altalaban autobol, veletlenul kapom oket el, igy nem tudom lefenykepezni, de azert hatalmas elmenyek! A leheto legvaratlanabb helyeken tunnek fel.

- izlesesen felepitett, ego tehenszar tornyocskak altal meghatarozott negyzet kozeppontjaban felmeztelen, sarga bugyogos es turbanos, meditalo jogi

- egy sovany tehen, eppen belezuhan egy hatalmas godorbe, es eltunik

- egy anyaszult meztelen, torzonborz alak guggol egy buszmegalloban (talan vezeklo??), farka a foldet sopri

- egy kisebb tevekaravan

- tehenek, disznok es kecskek

- mosakodo emberek egy kozkutnal

- haromkereku bicikli, gigantikus meretu batyuval rajta

- hazteton allo asszonysag, nap fele fordul, feje fole emelt edenybol vizet ont a labanal levo masik edenybe (napszertartas)

Rendorok

Ezek a rendorok meg mindenfele katonanepek nem cicoznak. Altalaban (nem gumi, hanem faragott kemenyfa) botokkal jarnak, nemelyik bot olyan magas, mint o maguk. Es hasznaljak is. Esetek:

- Egyszer allok a napon, Satish soforre varva. Egy arc penderul elem, es azonnal erdeklodni kezdett jelen allapotom felol. Vagy potencialis klienst latott bennem, vagy lopni akart, mindegy. Nagy nehezen elzavartam, megfordult, bele is futott egy rendorbe. Az valoszinuleg ismerhette mar, mert raformedt csunyan, es emelte is a furkosbotjat. A szerencsetlen tudta, hogy mi kovetkezik, mert azonnal osszegornyedt, varta a verest. A rendor szeme ramvillant, eszrevett, igy leengedte a botjat (gondolom turistak jelenleteben nincs veres...). A csavo meguszta.

- A Red Fort bejaratanal (es mindenutt) fegyveresek ellenorzik az embereket, mert a terrorosta tevekenyseg eleg jelentos. Legalabbis Satis sofor eleg gyakran emlitette a nevezetessegekkel egyutt, hogy mikor robbant ott utoljara bomba. Amikor a turista belep, pontosan farkasszemet nez egy izlesesen felallitott geppuskafeszekkel...

- A bazarban az illegalis arusokat is kisse hatakonyabban intezik el, mint Pesten az aluljaroi ciganyokat. Amikor a rendor megjelenik, nem kerdez, hanem udvozleskent vegigvag a botjaval az arukeszleten, majd uvoltozik egyet, es bokdosi a bottal az arusokat. Azok meg eszmeletlen gyorsasaggal pakolnak, es huzzak el a csikot. Ezt talan megis meg kellene tanulnunk...

Fejek ingatása

Ezt a szivast, na persze tudtam en ezt, de ki a fene gondol ra.

Szoval dolgozgatok en itt egy indiai csavoval, aztan mar kezdett egy kicsit elegem lenni belole, de valahogy ereztem, hogy neki is belolem. Valami feszultseg lopozott kozenk, utotte fel ronda fejet, stb. Ugyanis barmit mondtam, a csavo csak ingatta a fejet, mint aki azt mondja, hogy "jo, jo, de...", meg "en ezt nem igazan igy gondolom", stb. Tovabba, ha javasolt valamit, es en igent intettem, a csavo azonnal javasolt valami mast. Mar eppen kimondtam volna az iteletet, hogy a gyerek egy antiszocialis allat, amikor rajottem.

A fej ingatasa naluk "igen"-t jelent. Az en heves bologatasom pedig "nem"-et...

Riksa

Megvolt a biciklis riksa is, bar nem onszantambol. Eloadtam a "hogyan vadasszunk Nokia toltore riksaval" maganszamomat. Ugyanis a Red Fort latogatasa alatt lemerult a telefonom. Ez Delhiben vegzetesse tud valni. Ugyanis nem volt mivel hivni Satish sofort, es a szama is a telefonban volt. Ugyan az erkezeskor utasitottam Satish sofort (mivel mar akkor gyanus pittyegeseket hallottam a zsebembol), hogy HA nem telefonalok, AKKOR fel 4-re legyen itt, de ez nem segitett. Satish sofor utasitaskeszlete nem tartalmazott felteletes elagazast.
Igy fel ora varakozas utana tuzo napon (nem, nem kell idegenvezeto, nem, nem kell hotel, nem, nem kell riksa, nem, nem veszek sem kepeslapot, se kokuszdiot, stb.) egy riksassal elvitettem magam egy Nokia boltig, ahol egy tolto segitsegevel aktivalhattam Satish sofort.

A bolt vegul is 200 meterre volt, de ezt en nem tudhattam, a riksas pedig szerintem betegre kereste magat rajtam (50 euro oda, 50 vissza...). De szorult helyzeteben az ember nem alkuszik.

Delhi vs Pest

Delhiben az utak egy hajszalnyival jobbak, mint Pesten. Az aluljarokban ugyanaz a helyzet, ugyanugy emberek alszanak rongyokban, csak az aluljarok allapota egy kicsit jobb.

Szerintem, ha a pestiek megeroltetik magukat, az evtized vegere lazan utolerhetik Indiat!

Paharganj

Na ez brutalis, ez a bazar. Itt aztan van minden, olcsoert. Vesztemre vasarnap mentem oda, igy a tomeg is irtozatos volt, de legalabb megtudtam, mi az a keleti bazar. Rosszabbra szamitottam amugy, eroszakos boltba rangatasokra, ilyenek, de nem, meglepoen egyszeru az egesz. Egyszer eleg inteni, hogy nem, es beken hagynak.

De nem igy a kolykok. Na azok Buddha turelmet is probara tennek. Percekig, tobb szaz meteren at kepesek kovetni, folyamatosan lokdosik az embert es gajdolnak, hogy olcso, mennyit adok erte, vegyem meg, had' cipeljek ok, stb. Egy kolokkel, pusztan az erdekesseg kedveert lealltam uzletelni. Nagy, osszehajthato bevasarlohalot arult. Pofatlanul kozolte, hogy darabja 150 rupia (30 lehetett az ara szerintem). Legyen egy jo napod, gondoltam, lealkudtam egy szazasra. A kiscsavo erre verszemet kapott, mert megkerdezte, hogy mennyi kell...

A bevasarlohalo amugy 10 perc mulva elszakadt, dobhattam ki, de arra jo volt, hogy zaszlokent jelezzem a tobbi kolyoknek, hogy "azzal ott lehetseges az uzletkotes"...

A vegen termeszetesen eltevedtem. Semmi, de semmi tajekozodasi pont nincs a bazarban. Ha Satish sofor meg nem kocogtatja a vallam egy helyen, meg most is ott kovalygok talan.

Elso ut Delhibe

Meg mindig a hatasa alatt vagyok, pedig szerdan tortent. Este 5-kor ugy gondoltam, hogy megyek, es megnezem azt a Red Fort-ot, merthogy az nyitva van napnyugtaig, es addig meg hu de sok idom van. 5-re a ceghez rendeltem Satish-t, a soforomet az autoval, aztan kozoltem az uticelt.

5 perc mulva mar benne is alltunk a megszokott zurzavarban. Mikozben Satish egy keresztezodest kerult ki a "jardan", kozolte, hogy nagy a forgalom. De meg milyen nagy...

20 perc mulva egy ellenorzoponthoz ertunk, elertuk a Gurgaon/Delhi hatart, ahol is valamiert 25 rupiat kell fizetni. Satish kifizette, merthogy neki azt a szamla elleneben visszateritik. Igen am, de szamlat nem kapott. Valami brutalis ordibalas kezdodott: a csavok azt allitottak, hogy adtak szamlat, Satish meg azt, hogy nem. Tenyleg nem kapott, a fiuk zsebre vagtak a penzt, de hat most hogy szoljak bele a vitaba?

10 perc mulva a csata Satish veresegevel vegzodott, kozben tobbszor latvanyosan atkutatta az autot, meg a csomagtartot is felnyitotta (hogy kerult volna a szamla oda, na mindegy). Meg egy ora mulva is zaklatott volt az arca az ot ert szornyu veszteseg miatt.

1 ora mulva kezdtem aggodni. Itt bezony nem lesz varosnezes... araszolas lesz helyette a forgalomban.

Kozben Satish idegenvezet:

- Ott egy mecset, na abban bombat robbantottak a terroristak egy honapja
- Itt a keresztezodes, ahol egy hete 3 golyoval kinyirtak egy politikust, ma van az emleknapja

es igy tovabb.

Aztan Satish azt kezdte ecsetelni, hogy a helyi Nokia fonok mindig ot keri sofornek, mert o olyan jo fej, es 22 ev tapasztalata van, es kulonben is. Ebben a pillanatban Satish sofor elutott egy motorost. A motoron ketten ultek, hatul egy asszonysag, aki ledolt a motorrol mint egy zsak, majd felallt, es a nyakat tapogatva jajgatni kezdett. Satish meg le is uvoltotte oket, majd megprobalt elszelelni, de egy masik motoros az utjat allta.

Na itt valami felelmetes orditozas kezdodott, kozben Satish tobbszor is ram mutatott. Ahogy itt a szamlak csodalatos modon a csomagtartoba kerulhetnek, ugy akar en is eluthettem a motorost, ugyhogy nem mondhatnam, hogy teljesen nyugodt voltam... Vegre egy rendor keveredett elo, az sipolgatott egy parat (a rendorok itt mindig sipolnak, de latszolag nincs semmi eredmenye), elhurcolta Satish-t, en meg utt maradtam az ut kozepen, hatul a jaro motoru autoban...

10 perc mulva Satish visszajott, boldogan, es kozolte, nem o volt a hibas, a rendor meg is feddte a motorost. Vigyorogva araszoltunk tovabb.

foly. kov., most varnak a laborban.

2 világ

A bevásárlóközpontok érdekes szigetet képviselnek a mindenhol jelen lévő dzsuvában. A taxi két világ határán áll meg. Jobbra nézek, nyüzsögnek a riksák, egy turbános arc Singer varrógépen nyomja, egy másik egy kordéról árul valami több, mint gyanús anyagot 3.50-ért, amit a kliensei megesznek, szédületes tömeg és zűrzavar. A 3.50-ért Finnországban 2 cent 20%-os narancslevet adnak egy nem túl jó helyen, itt egy egész vacsora.

Balra nézek, és ott a csillogó-villogó mall. Bemegyek, és visszakerülök Európába. Minden tiszta, jól (kimondottan jól) öltözött emberek, a boltokban minden kapható, félelmetesen olcsón. A vacsorát megúszom 435-ből. Ezért Finnországban már kapok egy Big Mac menüt.

Ami ugye a kinti cserépedényes konkurrencia árainak több, mint százszorosa...

Közlekedés

Incredible India... hát igen.

A közlekedésben nincsenek szabályok. A tökéletes káosz uralkodik mindenhol, ennek ellenére, valamilyen érthetetlen módon mindenki eljut mindenhova. A "personal driver"-em egy útszakaszon büszkén mutatta: ez itt a Delhi-Mittudoménmi autópálya. Ez itt:



Az út legszélén az árusok, meg a mindenféle dolgot csinálók, elkeveredve a tehenekkel. Egy-két fa alatt disznócsalád. Beljebb vannak a gyalogosok, biciklisek, riksások. Majd következnek a gépjárművek. Elsőbbségadás nincs, az a gyengeség jele. Mindenki egyformán szidja a többieket erőszakosságukért és udvariatlanságukért, miközben ő maga pl. éppen a forgalommal szemben furakodik előre. Mint itt:



De azért van ennél is rosszabb, az pedig a tömegközlekedés. Mint később kiderült, hamar fényképeztem, ugyanis a többihez képest a lenti jármű egy luxusbusz:

"Sir" lettem, szolgám lett

Itt akkora nagy királyságban él a fehér ember, hogy az csak na. Minden apró feladatra alkalmaznak valakit. Van az irodában egy ember, akinek az a feladata, hogy megfőzi és felszolgálja a kávét (olcsóbb és kényelmesebb, mint a kv gép). Egy másiknak az a hivatása, hogy a vizespalackokat menedzseli ki és belépésnél.

Most van egy ember, akinek két hétig az lesz a dolga, hogy engem várjon, és elvigyen valahova. Azaz, a cég bérelt nekem taxit sofőrrel. Ő most jelenleg a parkolóban ül, és arra vár, hogy 5-kor végezzek. Reggel majd értem jön, és oda visz, ahova akarom.

Időjárásjelentés

Átállítottam az időjárásjelentő programot Ouluról Delhire. Ahol máskor napocskák, felhőcskék, stb. vannak, ott most egy szürke folt van, és rá van írva: por. 37 fok van.

Szálloda

Már látom a nevemet egy táblán, egy szimpatikus fehér ruhás fiatalember tartja.A szálloda küldte. Amikor kilépek az épületből rájövök, hogy az bezony légkondis volt... Fülledt forróság kint, egy pálmaházban alig van valamivel hűvösebb. Az autó szerencsére légkondicionált, majd kezdetét veszi az ámokfutás.

A kormány helyéből ítélve Indiában bal oldali közlekedés van. A kormánykerék után a legfontosabb dolog a fénykürt kapcsolója, amit folyamatosan működtetnek. A köv. kódokat sikerült megfejtenem:

• Szabályos másodpercenkénti villantás:  vigyázz, előzök
• Fél másodpercenként  villantás: takarodj előlem
• Szapora, rendszertelen villogás stabilizálva 1 hosszú - 1 rövid mintában: mi a k. anyádnak nem takarodsz már le?

Aztán megérkeztünk, és elkezdtem a borravalóosztást.

Indira Gandhi Airport

Éjjel 1 óra. Kilépek a gépből, azon nyomban arcon csap az indiai május. 32 fok van, és ugye árnyékban, merthogy éjszaka van. A lépcső tetején egy, a gyarmati időkből itt felejthetett pödört bajuszú katona posztol, hivatala minden fennsőbbségével. A bejutás könnyü, a határőr nem kérdez, nem köszön, robotként lepecsétel mindent, amit elé tolnak. Vámosok sehol. A csomag rohadt lassan jön, majdnem egy órát kell rá várni, de megvan.

Pénzváltás. Két iroda van egymás mellett, mindkettőből lelkesen integetnek hogy oda menjek. A Panjabi National Bank szimpatikus, mert piros, oda megyek. Ahogy az rutinos India utazóhoz illik (aki elolvasta a Lonely Planet-et idefelé...) előre megállapodok a hivatalnokkal, majd adok neki 200 eurót. Erre egy brutálisan vastag pénzköteget vág elém, 11000 rúpiát százasokban. Vajh mennyivel lettem átverve...

A "Taxi? taxi?" pedig ismerős a Keletiből.

Kultúra

Na végre, már alig vártam. Filmvetítés. Egy opusz Bollywood-bol. Címe: Bluffmaster. Egy-két nyugati szerelmes klisé után a filmben mindenki táncra perdül és énekel. Majd valami teljesen érthetetlen esemény történik.

A film után a legfrissebb bollywood-i blockbuster news. Minden filmben táncra perdülnek és énekelnek, valamint minden filmben ugyanazok a főszereplők.

Fedélzet

Három rohadt kis kölök ordít a fülembe megállás nélkül. Az egyik anyját azt hiszem megátkozom. Valahányszor a legkisebbik elhallgat, és végre elkezd vigyorogni, az anyja megpaskolja a fenekét. Mire a kölök azonnal újra kezdi, vele együtt a másik 2.

Az indiai gyerkőcöket amúgy, megfigyeléseim szerint pórázon vezetik.

Frankfurt, beszállás

És elém jött a mesés India. Egy fura szerzet képében (sajnos nem mertem lefényképezni). Egy félmeztelen ürge, egy szál sárga lepelben. A homlokára egy sárga négyszög volt festve, benne egy piros pöttyel. Nagyában karvastagságú láncok, a lábujjkörmei ízlésesen pirosra festve. A - hmm - lábbelije egy fatalp, rajta egy gumóval, amit a lábujjai közé szorított, így maradt együtt ő és a talp.

Ezt a szép, egzotikus jelenséget árnyalta a maga után vonszolt Samsonite utazótáska.

Aztán bekövetketett, a pasas az előttem lévő sorba ült. De nem csinált semmi vicceset, mint kiderült, valami szerzetes volt. Kiszálláskor megáldotta a stewardess-nek Németországot (Lufthansa-val mentem). Az köszönte szépen.

Frankfurt

A repülőn megnéztem az útvonalat, elmegyek minden felett, ami naponta szerepel a hírekben: Irak, Irán, Afganisztán, tehát a Kaukázus kimarad. Kb. egy órával a beszállás előtt már jelentős számban telepednek körém leendő utastársaim. Eddig egy laptopos nő meg én vagyunk az egyetlen fehér emberek, a többiek különböző nyugatiasodási fokon álló "kormosképűek".  A 10 pontos skála 0 pontját  egy szakállas, turbános alak reprezentálja, a 10 pontot az asztalnál öltönyben laptopolók kapják. Remélem a turbános kollega mellé kerülök, mert minden vágyam, hogy mellettem imadkozzon valaki óránkánt a varázsszőnyegén. Vagy mittudomen, feláldozzon egy birkát Sivának.

India felé

Helsinki Vantaa repülőtér, Lufthansa-ra várva. Ez majd elvisz Frankfurtba, ahol 3 óra várakozás lészen sorsom, utána irány a mesés Kelet.

A reptéren a wireless internet kritikán aluli. 3 eurót raboltak ki tőlem 30 percért, aztán 20 percig semmi. Írtam is nekik gyorsan egy dörgedelmet, amiben felszólítom őket veszteségem mérséklésére. Haha...

Na jó, azt hiszem a következő iromány curry illatú lesz, ha nem lőnek le a Kaukázus felett, valamint nem rabolnak ki + áldoznak fel Sivának az első 5 percben. Námászté, vagy mi.

Vappu

Mi is az a vappu?

"Vappu

A finn vappu vidám tavaszünnep annak ellenére, hogy olykor még eshet
a hó is, sőt, a Lappföldön még tart a síszezon. A vappu előestéje
és napja (május elseje) Finnországban a munkásság, a diákság és a
tavasz karneválja. A vappu hagyományai közé tartoznak a felvonulások a
nagyobb városokban, az egyetemisták kórusainak fellépései, szobrok
feldíszítése az egyetemisták egyensapkájával, és a pezsgő bőséges
fogyasztása. Az ünnep hangulatát a fúvószenekarok, valamint az
álarcok, léggömbök fokozzák. Az ünnep hagyományos ételei a
különféle fánkok. Az ünnep reggelén a családok és baráti körök
gyakran jönnek össze közös villásreggelire."

A szöveget innen loptam, ez tehát a hivatalos verzó. A valóság azonban az, hogy ez inkább a diákság nyílt színi lerészegedésének tolerált napja, amikor a rendőrautó tövében is majdnem teljes biztonsággal fogyasztható a Lapin Kulta.

Sajnos az idei vappu alkalmával lemaradtunk az egyetemi gólyák beavatásáról, ami hagyományosan úgy történik, hogy bedobják őket a jeges folyóba, miközben az egész város üvölti, hogy PÄÄÄÄ.... Azaz addig nem mászhat ki az áldozat, amíg a feje búbjáig meg nem merítkezik a vízben. A víz jellemzője az itt-ott még jelen lévő jéghártya, de biztos, ami biztos, az öregdiákok a vízbe szórnak egy-két zsák jégkockát az aktus előtt. Az áldozatok vicces jelmezeket viselnek, de nagy részük 1 szál pöcsben csobban a vízbe, mert nekik már mindegy. Utána irány a mobil szauna.

Születtek azért képek is, a szokásos helyen tárolódnak. Pl. Virpiniemi-ben, ami egy teljesen szép hely - bár még sétáltunk egyet a tenger jegén...