És elém jött a mesés India. Egy fura szerzet képében (sajnos nem mertem lefényképezni). Egy félmeztelen ürge, egy szál sárga lepelben. A homlokára egy sárga négyszög volt festve, benne egy piros pöttyel. Nagyában karvastagságú láncok, a lábujjkörmei ízlésesen pirosra festve. A - hmm - lábbelije egy fatalp, rajta egy gumóval, amit a lábujjai közé szorított, így maradt együtt ő és a talp.
Ezt a szép, egzotikus jelenséget árnyalta a maga után vonszolt Samsonite utazótáska.
Aztán bekövetketett, a pasas az előttem lévő sorba ült. De nem csinált semmi vicceset, mint kiderült, valami szerzetes volt. Kiszálláskor megáldotta a stewardess-nek Németországot (Lufthansa-val mentem). Az köszönte szépen.
hétfő, május 08, 2006
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Blogarchívum
-
►
2009
(65)
- ► szeptember (5)
-
►
2008
(95)
- ► szeptember (34)
-
►
2007
(37)
- ► szeptember (3)
-
▼
2006
(92)
- ► szeptember (4)
-
▼
május
(34)
- Hogy miert a Finnair vesz nekem borondot?
- Oulu, 11 fok megint
- A mentoauto + a bucsuzas
- Szuletesnap
- Talan megis megyek...
- Na de most mar...
- India nem ereszt
- Megrohantak a pirannnyák
- Lassan veget er...
- Khan Market
- A ket torony
- Konyvek
- Az adás-ról
- Utam Delhibe 2.
- Meg maradok
- Mindenfele szerzetek
- Rendorok
- Fejek ingatása
- Riksa
- Delhi vs Pest
- Paharganj
- Elso ut Delhibe
- 2 világ
- Közlekedés
- "Sir" lettem, szolgám lett
- Időjárásjelentés
- Szálloda
- Indira Gandhi Airport
- Kultúra
- Fedélzet
- Frankfurt, beszállás
- Frankfurt
- India felé
- Vappu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése