A bukott fizikus

Naaa. Ezt is megkaptam. Bukott fizikus lettem egy vélemény szerint.

Előzmény. Az egyetemen fizikát tanultam, érdekelt, de nem mindig az, ami éppen a tananyag volt, na mindegy, elvégeztem 5.0-val. Aztán nekiveselkedtem a PhD-nek, ez tartott 6 hónapig. A 6 hónap alatt rájöttem a nagy igazságokra: a téma nem köt le, a körülmények nevetségesek, lásd az előző post. Úgyhogy idejében váltottam az informatikára/programozásra. Hogy miért? Azért, mert mielőtt elolvastam az első atomos könyvemet, egy kis füzetkét tanulmányoztam 10 évesen, egy azóta már elfeledett személyi számítógép programozásáról szólt. Azért, mert mielőtt felizgatott a fotonhajtómű, Asimov robotjai még jobban felizgattak (hagyjuk meg a szexualitást most a hanyatló Nyugat ópiumának). Folytathatnám.

A gimnáziumban nem volt még info oktatás, eszem ágában sem volt a progmat. Szerencsére!!!! Mert így legalább 5 évig tanulhattam fizikát és felső matematikát, azt az aspektust, amit a progmatos soha sem tanul: hogy végül is mire is jó ez az egész, és honnan is jön. Progmatos vagy, és fogalmad sincs, honnan a halálból jön az infinitezimális? Dobj fel, fiam, egy almát, na onnan. Szakmailag az van, hogy fizikus végzettséggel semmivel sem vagyok rosszabb a kollégáimnál (sőt), és én legalább hellyel-közel értem fizikát.

A saját szakmámban tisztában vagyok a "helyezésemmel". Mert ez az én szakmám, a hivatásom - rendszerek felépítése, kitalálása, és neked adása. Minden bizonnyal minden nap találkozol a munkámmal, csak persze nem tudod. Ott van a telefonhívásaidban. Ha kinyílik előtted egy ajtó. Tették már rendbe közeli hozzátartozóidat pl. szívkatéterrel? Van valószínűsége, hogy nekem is köszönheted. és folytathatnám.

És te? Te fizikus? Aki gyáva voltál időben elismerni, hogy ez nem érdekel igazán, vagy nem tudod csinálni igazán? Az erőszakolt, önhivatkozott, hasznavehetetlen cikkecskéiddel? Évekig számolsz valami marginális szirszart, leközlöd, és kész megvan a penzum? Az eredmények? Ki tesznek boldoggá? Kit mentenek meg? Egyáltalán, mit tesz hozzá a Nagy Egyetemes Tudáshoz? Picike kis perturbáció vagy. Az egységelem. Fontos az egység szerepe a csoportban: te vagy az, akinél nincs kisebb, csak nagyobb. Hiába szorzod meg magad önmagaddal, mindig csak picike 1 maradsz, nem tudsz nőni. Szorozd meg magad valami nagyobbal - és nem tudsz azon sem túlnőni. Einstein-ek csoportjában te vagy a zéró, és még engem ****sz ???