Long time no blog....

Megvan annak is a romantikaja, amikor az ember ejjel 1-kor az erkelyen dolgozik, es nem tudja eldonteni: most eppen lemegy vagy mar feljon a nap. A 24 oras nappal idoszakaban vagyunk. Szombaton Juhannus!

A magyaronline.net-rol loptam az alabbi tok jo kis ismertetot, ismeretlen iroja talan megbocsatja, hogy loptam tole:

"Miután most itt közeledik az év
legnagyobb fiesztája,a nyári napéjegyenlöség,az év leghosszabb
napja,midsummer,éjnélküliéj stb., finnül Juhannus talán érdekel
Benneteket ennek az ünnepnek finnországi története és szokásai.

Az 1600-as évektöl kezdve a finn naptárakban volt említés az év
leghosszabb terminusairól, így:Lucia(dec,13) a leghosszabb éjszaka
andája, Vitus(jun.15) a leghosszabb nap candája.Az idöszámításunk
elejétöl kezdve a napéjegyenlöségek kb.karácsonyra és Juhannusra
(Johannes napja a finn naptárban) estek, de minthogy minden 128.évben
betelt egy nap, a katolikus egyház korrigálta a naptárt 1572.-ben 10
nappal, amikoris a nyári napéjegyenlöséget jun.22.-re tették át.
Finno.ugyanezt a korrekciót 1753.-ban hajtotta végre.Az azutáni
naptárkban a jun 22 volt a nyári "napmegállás" napja. A régi nép az un.
"fészeknapokról "beszélt,amik az év leghosszabb napjait jelentették a
János(Johannes=Juhannus) napjának hetében.

A Juhannus, ami a régi kiejtési módja a Johannes névnek
-nyárközepe-már régesrég a virágok és friss hajtások ünnepe volt.
Ilyenkor szokás volt a ház ajtaja mindkét oldalára friss nyírfákat
állítani, uj nyírfákból kis ligeteket építeni és ezekben fogyasztani a
kávét, köszönve az Isten jóságát és kegyelmét a megujuló természet
ölén. A fiatal nyírfák felállítása még most is szokás-föleg vidéken.

Ahvenanmaa szigetvilágában és Északfinnországban is szokás
ilyenkor egy friss nyirfát feldíszíteni és egy nyitott mezön
felállítani ,majd körülötte táncolni egész éjszaka-naplemente nélküli
éjszakáról van szó!

Mostani szokás a zászló felhúzása és ez az egyetlen olyan nap az
évben,amikor a zászló az árbócon lóg egész "éjjel"-itt nincs akkor
éjjel.Különben a zászlót be kell venni napnyugtával,aminek az idöpontja
változik az évszaknak megfelelöen.

Voltak az országnak olyan részei is, ahol szokás volt
Juhannus-fenyöt állítani az udvarra, ennek a kérgét lehántották és csak
a legfelsö ágait hagyták meg. Különösen a fiu gyerekek szerettek ezekre
mint a mászórúdra mászni, mivel a kéregtöl megfoszott fa nedvei
kristálytisztán száradtak meg és a fa törzsét különösen sikamlóssá
változtatták.
Ilyenkor a szobák padlózatára friss leveleket hintettek ,amiknek
illata összekeveredett a frissen súrolt padló illatával.A legfontosabb
esemény ilyenkor a nagy tábortüzek (finnül=kokko) égetése volt,azaz
most is van ilyen szokás.
...
A Midsummer-est legfontosabb
eseménye a máglya(kokko) égetése.Érdekes megfigyelés, hogy ennek a
névnek feltehetöen keresztény eredete van és a név visszavezethetö
Keresztelö Szt.János nevének arkaikus formájára:Juhannus (Johannes).Így
lehetséges az is, hogy a máglyagyujtás nem is olyan pogány szokás,mint
azt feltételezik.Sok faluban mindíg egy bizonyos helyen gyujtottak
tüzet,föleg sziklás vízparton az erdötüzek elkerülése
végett.Karjalában,ahol szokás volt óriási,templomtoronyszerü máglyákat
rakni,azokat már két héttel az ünnep elött kezdték építeni az odavitt
tüzelöanyagból. A máglya legfelsö fáját köldökfának hívták. A nagy
hasábok égéséböl következtetéseket vontak le a falu leányainak
férjhezmenési lehetöségeiröl.Ha nem égtek le teljesen,akkor a faluban
sok aggszüzre volt kilátás.Ha a köldökfa leesett és porrá égett,az arra
utalt, hogy a szomszédban esküvöre van kilátás.

Midsummer éjjel különben is mindenféle varázslatok éjjele.A
máglyatüztöl hazafelé tartó házasitandó lányok meztelenül hemperegtek a
legényes ház rozsföldjén, úgy hogy az éjszakai harmat a börükön
maradt.Ez azt jelentette, hogy a vágy a legényekben is megragadt.Mások
a virágzó mezökröl összegyüjtötték a harmatot egy arckendöbe,amivel
megtörölték az arcukat. A Juhannusharmat eltüntette a szeplöket és
különben is megszépítette az arcot a férfiak kedvéért.Ebben az
idöszakban a napégetett barna bört csúnyának tartották.Ezen kívül a
Juhannusharmat sokféle börbetegséget is meggyógyított. Mire végre
lefeküdtek leányzók akkor még sokfélét csináltak,hogy álmukban lássák
az igazit.Pl. a párna alá tettek egy négylevelü lóherét, vagy egy
kilencféle virágból kötött kis koszorút, esetleg egy vad
orchideát,zsoltároskönyvet,rézpénzt.

Azok a lányok,akiknek nem sikerült férjhezmenni már
régebben,mindenféle szaunavarázslatot alkalmaztak a szent cél
érdekében. A szaunában remek illatok voltak-füszeres növények-és a
lányokat tapasztalt öregasszonyok mosták le tetötöl-talpig .Úgy néz ki,
hogy ez nagyon hasznos volt,mert a vénkisasszonyok Finnországba
régebben ritkaságszámba mentek...
"