Tehát LHC Open Day

Sokat erről nem írok, épp elég fárasztó volt. A nap fegyverténye mindenesetre Márta, Petra, Mark és Sam bejuttatása volt a számítóközpontba egy kis mágyárosch csalással. Ugyanis a balgák du 3-kor indultak jegyet szerezni az alagútba miközben dél körül már minden jegy elkelt az utolsó daruhoz is. Ja, 75000 látogatónk volt, bájdövéj. Na de nem azért melózok a CERN-ben, hogy ne találjam meg a kiskaput. Továbbá hurcolhatom majd őket le priváte, ha már lemaradtak a látogatásról, én meg idegenvezető (is) vagyok.


Itt tehát zászlódíszben az intézet, büszkén lobog a magyat trikolór is ihaly.

Dipólok elszórtan.

A Nagy Önkéntes. A kép jól sikerült, nem hiába végeztem el a kidobó akadémiát. A képet amúgy azért tettem ki, mert döbbenetes módon NEM hasonlít rám :)

Az Isten Gép. Ez amúgy itt a világ első web szervere, rá is van ez írva Tim Berners-Lee saját szent kezével (a kollega úr (khmm...), aki kitalálta a Hálót. Igen, Kedves Olvasó, amit most te is bámulsz).

És itt felrémlik a sztori pár éve, amikor Petra nem tudta, hogy egy múzeumban van, ő csak egy szabad gépet látott, amin megnézheti a leveleit. Szidta, mert lassú volt a gép, nekem meg égnek állt a hajam, amikor megláttam. Tim - hát igen, akkor már egy kicsit - lassú történelmi gépét csapkodta oldalba éppen...