Ki a halal gondolta volna, hogy ez a Dusseldorf ekkora blogfoszereplo lesz nalam, de igy adodott, szoval az van, hogy a valtozatossag kedveert ismet Dusseldorfban leledzettem par napot. A post a repulon szuletett, midon a vilagos Europa es a sotet Finnorszag kozotti savon haladok at. Lent mar feltunt az az ismeros barnasag, meg sut a nap, de mire befejezem az irast (10 perc mulva....), mar sotet lesz. Egy gyors pillanatkep: a kepernyokon az elobb a finn szigetvilag csodalatossagairol ment egy felvilagosito film potencialis lakokocsis nemeteknek, de most, hogy felnezek, Donald kacsa kuzd egy loval, feliratok nelkul. E pillanatban haladt el mellettem a Skyshop, lassu stewardess-el, nezeget mosolyogva jobbra-balra, kezeben szorongatja a kartyaolvasojat. De senki sem vesz semmit, egyelore. A kaja maradekat mar belapatoltak a szemetesbe, ma - eletembenm eloszor Finnair jaraton - finn kaja volt, azaz barna cipotalp kenyer, valami gyanusan voros sult kolbasz barna szoszban, krumplipure (*). Tovabba chile-i feherbor, es szornyen pocsek kave (azt hiszem a Roberts nem tud arrol, hogy milyen lottyot szolgalnak fel itt a nevukkel ellatott poharakban, mert a tulaj ongyilkos lenne).
Ha mar csapongo post, akkor egy gyors irodalmi ajanlat, Irwin Shaw: Oroszlan kolykok. Onelatrajzi visszaemlekezes: kb. 3-4 eves lehettem, amikor az apam - aki nagyon jo fel volt, es imadott olvasni,. mielott az lett belole, ami most - konyveket rendelhetett nagy tomegben, legalabbis elso talalkozasom az irodalommal az volt, amikot ket oriasi papirdobozbol rakta ki a konyveket, en meg figyelltem a racsos agybol, es erdekel. Lehet, hogy innen szarmazik az erdeklodesem a konyvek irant?. Ez a konyv a csomagban volt, TUDOM, mert emlexem ra. A konyvet soxor a kezembe vettem, de mindig letettem, kozben persze regenyek ezreit olvastam el. Most pedig ezeket a konyveket bepakoltam az autoba, mit jogos orokseget - es fellapoztam az Oroszlan kolykok-et. A konyvet megsenki sem olvasta el, bar mar foltosak es sargak lettek a lapok. Es a kedvencemme valt. Megirta a sorsomat, mindent, amit gondolok a vilagrol. Talan ezert nem mertem eddig elolvasni, es most eljott az ideje. Az 1977-es kiadas 483. oldalan egy magyar! elmondja a nezetet a vilagrol, es a haborukrol. Az a magyar az en "elmeletemet" adta elo.
Be kell fejeznem a post-ot, mert leszallunk, es le kell tennem a gepet. Folyt. kov.
(*) A Nokia kantinjaban jutott eszembe, mikor bevertem a vinersniccert sult krumplival: Finnorszagban a McDonalds es a Hesburger kivetelevel NEM adnak sult krumplit a kajakhoz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése